Az RMDSZ politikai monopóliumának végét és akár Kelemen Hunor leváltását is magával hozhatja a budapesti kormányváltás nyomán megkezdett intézményi átalakítás – véli Sergiu Mișcoiu kolozsvári politológus. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem professzora szerint Magyar Péter nem az erdélyi magyarságot akarja megbüntetni, hanem a Fidesz határon túli befolyási hálózatát igyekszik felszámolni. Az Adevărulnak nyilatkozó román elemző úgy látja, hogy az „Orbán Viktorhoz szorosan kötődő” RMDSZ elveszítheti Budapest és az erdélyi magyar közösség közötti kiváltságos közvetítői szerepét, ami a szövetség vezetésének és politikai irányvonalának átalakulásához is vezethet.
A magyarországi kormányváltás után megkezdett intézményi és finanszírozási átalakítások messze túlmutatnak az egyszerű közigazgatási reformon – állítja Sergiu Mișcoiu, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem és a párizsi Paris-Est Créteil Egyetem politológusa. Az Adevărul román napilapnak nyilatkozó szakember szerint Magyar Péter kormányának célja elsősorban azoknak a politikai és intézményi hálózatoknak a felszámolása, amelyeket az Orbán-kormány az elmúlt másfél évtizedben a határon túli magyar közösségekben kiépített.
A politológus szerint az új budapesti vezetés most ezeket a kapcsolatrendszereket kívánja átalakítani, és a korábbi kormányhoz hű intézmények helyett saját politikai irányvonalához közelebb álló szervezeteket részesíthet előnyben.
Az átalakítás egyik legfontosabb erdélyi következménye az RMDSZ közvetítői szerepének meggyengülése lehet. Pár hete már bejelentette Magyar Péter kormánya, hogy az RMDSZ által létrehozott Eurotrans Alapítvány 2027-től már nem vesz részt az egyszerűsített honosítási eljárásban, amelyet a továbbiakban kizárólag a magyar külképviseletek bonyolítanak le. Mișcoiu szerint ez a szövetség számára komoly politikai veszteség, hiszen a szervezet eddig fontos összekötő szerepet töltött be Budapest és a romániai magyarság között.
Az elemző ugyanakkor nem tart attól, hogy a magyar kormány megszüntetné a határon túli magyarok honosításának lehetőségét.
Az ügyintézés átmenetileg nehézkesebbé válhat, de a már megszerzett magyar állampolgárságokat nem érinti a változás. Úgy véli, Magyar Péternek politikailag sem állna érdekében az erdélyi magyarok megbüntetése azért, mert korábban többségük a Fideszt támogatta.
A politológus szerint a változások másik érintettje a Mathias Corvinus Collegium lehet.
Meglátása szerint az MCC brüsszeli és budapesti tevékenysége erőteljes politikai üzeneteket közvetített, miközben az erdélyi hálózat jóval mérsékeltebb, elsősorban oktatási és tehetséggondozási feladatokat látott el. Ezért az erdélyi intézmények a finanszírozás átalakításának járulékos veszteseivé válhatnak.
Mișcoiu élesen bírálja az RMDSZ elmúlt másfél évtizedes politikai irányvonalát. Szerinte a szövetség túlságosan szorosan azonosult az Orbán-kormány politikájával, ami bizalmatlanságot szült a jelenlegi budapesti vezetésben. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ az 1990-es és 2000-es években még különböző politikai platformokat fogott össze: liberális, konzervatív és szociáldemokrata irányzatok egyaránt jelen voltak benne. Orbán Viktor hatalomra kerülését követően azonban a szervezet fokozatosan egységes, konzervatív politikai alakulatként kezdett működni.
Nem tartja kizártnak, hogy Budapest a szövetség vezetésének megváltoztatásában is érdekelt lehet, ami akár Kelemen Hunor elnöki pozícióját is érintheti.
Úgy látja, az új politikai helyzetben különböző irányzatok és csoportosulások jelenhetnek meg a szervezeten belül, amelyek alternatívát kínálhatnak a jelenlegi vezetéssel szemben.
A kolozsvári politológus arra is rámutatott, hogy bár az erdélyi magyar választópolgárok hagyományosan jelentős arányban támogatták a Fideszt, szavazataik a magyarországi parlamenti erőviszonyok szempontjából nem feltétlenül döntőek. A határon túli magyarság politikai jelentősége szerinte sokkal inkább szimbolikus:
Orbán Viktor sikeresen építette politikáját a világ magyarságának összefogására, és Mișcoiu szerint Magyar Péter sem kívánhat teljesen szakítani ezzel a nemzetpolitikai örökséggel.
A román politológus értékelése szerint nem az erdélyi magyar közösség magyarországi támogatásának teljes megszüntetése, hanem a támogatási rendszer politikai hátterének és az RMDSZ eddigi kiváltságos helyzetének átalakulása várható. Ez pedig hosszabb távon a romániai magyar politikai képviselet szerkezetét és Budapesthez fűződő kapcsolatait is jelentősen megváltoztathatja.
Címlapkép: A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Kelemen Hunort, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökét (b) a Karmelita kolostorban 2025. május 19-én – Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Benko Vivien Cher