Magyarország a családok és az anyák támogatásával indítja a 2026-os évet. Jövő év január 1-jétől egy kormánydöntés értelmében az egy gyermeket nevelő 30 év alatti édesanyák mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól. Az intézkedés kiemelt célja az, hogy a gyermeket szülő és nevelő édesanyák, ne szenvedjenek anyagi hátrányt azokkal szemben, akik nem vállalnak gyermeket. Ha Slachta Margit ma élne, nagy eséllyel üdvözölné a jelenleg körvonalazódó családi életpálya modellt. 

A jövő évi adóreform értelmében a 30 év alatti, gyermeket nevelő édesanyák szja-mentessége a reformot követően 55 000 forint helyett ennek duplájával, 100 000 forint feletti összeggel fog hozzájárulni a családi kasszához.

Az Európa legnagyobb adócsökkentési programjaként számontartott koncepcióban megduplázzák a családi adókedvezményt is, amely a kétgyermekes anyák szja-mentességével együtt, mind a két szülő átlagkeresetét nézve a korábbi 40 000 forint helyett 189 000 forint plusz, három gyermek esetén 99 000 forint helyett 307 000 forint, négy vagy annál több gyermek esetén pedig 241 000 forint helyett 374 000 forintnyi megspórolt összeget jelent a magyar szülőknek.

Habár korábban ilyen mértékű családokat támogató adócsökkentésre nem volt példa, a javaslat mégsem most először hangzott el a magyar politikában. Magyarország első női parlamenti képviselője, Slachta Margit már 1920-ban, a feminizmus hajnalán felhívta az Országgyűlés figyelmét a nők komplex szerepére, és ezzel együtt szorgalmazott egy olyan női hivatást támogató gazdasági rendszert, amelyben megvalósul a család és a karrier egyensúlya: „… A kenyérkereső nő háromszoros, négyszeres terhet visel. Az asszony legtöbbször feleség, kenyérkereső, nevelő és cseléd. A kenyérkereső nő kint a világban nagyon rossz helyzetben van, jobban megszorítják, rosszabbul fizetik.”

Hiába járt ugyanis sikerrel a női választójog kivívásáért és az egyenjogúságért folytatott mozgalom, ha a gyakorlatban a jelen gazdasági helyzet mégsem teszi lehetővé a nőknek, hogy teljes értékű anyák lehessenek anélkül, hogy ennek a családi kassza látná a kárát.

A jelenlegi döntéshozók úgy tűnik felismerték a problémát, és ennek orvoslását megkísérelve döntöttek az anyákat támogató családi életpályamodell bevezetése mellett.

A koncepcióval abban szeretnének segítséget nyújtani a magyar nőknek, hogy biztonságban érezzék magukat, és merjenek gyermeket vállalni, tisztességben felnevelni és megélni a családi élet örömeiben is női minőségüket. Ezen sorvezető mellett került kidolgozásra a családi életpályamodell, amely úgy indul, hogy 25 éves korig minden fiatalnak, férfinak és nőnek is biztosítja a személyi jövedelemadó alóli mentességet. Ha pedig egy nő gyermeket vállal, akkor 30 éves korig érvényes ez a kedvezmény, a két vagy több gyermeket otthon nevelő anyák pedig 2026-tól életük végéig adómentességet élveznek a családi életpályamodell konstrukciója szerint.

Ez igencsak egybecseng a Slachta Margit által megfogalmazott keresztény feminizmus egyes alapelveivel:

„A családban lévő nők helyzete félre van ismerve, nincs képviselve. Ez az én egyik programom, a családban lévő nőt felemelni – anélkül, hogy őt a kenyérkeresetre kényszerítenék – szellemileg, lelkileg, világnézetileg arra a nívóra, amelyen jobban tudja szolgálni a család, a gyermek, a férfi érdekét.”

Slachta idejében, a 20. század második felében vált divattémává a női emancipáció. Több nő jelent meg a munkaerőpiacon, az oktatásban, illetve külön női bizottságok és jótékonysági egyletek megalakulására volt példa.

A képviselőnő a szabálykövető női emancipációt képviselte, amely a vallásos identitást, és a tradícióelvűséget összekapcsolta a női politikai önrendelkezés modern programjával. Az általa képviselt keresztény feminizmus egyik fő célkitűzése a szociális nővédelem volt, amelyet politikusi pályája is támogatott, a törvényhozás előtti nőjogi érdekképviselettel.

Slachta keresztény szempontból állt ki a női felszabadítás mellett. Az önrendelkezést úgy képviselte, hogy közben azt vallotta, hogy a nő működési tere elsősorban a család, azonban a „nő életereje közvagyon”, ugyanis tőlük függ a jövő generációja és így a nemzet boldogulása. Emellett azt is megfogalmazta, hogy az anyáknak nem csak és kizárólag a fakanál és a gyermek mellett van a helyük. Biztatta őket a közéletbe való kilépésre és arra is, hogy találják meg a nekik való helyet a munkaerőpiacon.

„Át vagytok-e hatva a tudattól, hogy amikor jogot kaptatok a közélet irányításában, felelősekké is lettetek annak irányításáért. Rajtatok is fordul, hogy lomtárba kerül-e drága országunk térképe (…), hogy tanulnak-e gyermekeitek valamit a mindenható Istenről az iskolában, vagy valami pogány „erkölcstan” foglalja el a hitoktatás helyét! (…) hogy úrrá lesz-e az ország fölött a terror, vagy megvédelmezhető-e mindenkivel szemben az egyéni és a szervezkedési szabadság?”

Vajon a jövőbeli adóügyi reformok esélyt adnak egy Slachta-féle női életpályamodell kialakulására? Idővel kiderül.

Annyit azonban már most tudunk, hogy a reformok értelmében a kifejezetten anyákat érintő intézkedések mellett célzottan a családok is kapnak anyagi segítséget. A gyermekek számától és korától függően az új szabályozás értelmében az édesapa is le fog tudni írni az adójából és a járulékából, egy az adókedvezmény által meghatározott összeget. A család egységként kezelésével kapcsolatban első női parlamenti képviselőnk így fogalmazott:

„Ha a férfi gazdasági érdekei szenvednek, szenved attól a nő is, de ha a nő gazdasági ereje ki van uzsorázva és ő a gyermekeket fél életerővel küldi bele az életbe, akkor ezt pótolni, ellensúlyozni, jóvá tenni nem lehet (…) Mi erős férfikarokat keresünk, de erős férfikarokat csak akkor fogunk tudni az országnak biztosítani, hogyha erős és egészséges anyái lesznek az országnak.”

 

Ehhez hasonló családokat célzó pénzügyi támogatás jelenleg egyedülállóan Magyarországon kerül bevezetésre.

A „hungarikumnak” számító családtámogató adóreform mellett nyugaton sem mentek el szó nélkül. Az X felületén hatalmas népszerűségnek örvendett az Inevitable West felhasználó által, a magyar anyákat támogató kormánydöntésekről szóló poszt. A március 16-án közzétett bejegyzést 114 ezren lájkolták, 21 ezren retweetelték és 3700-an kommenteltek alá. A hozzászólások túlnyomó része méltatta a közelgő magyarországi szabályozást, ám volt, aki megfogalmazta, hogy egy migránsokból és európaiakból álló vegyes társadalmi viszonyok között egy ilyen intézkedést jóval nehezebb lenne implementálni, mint a többségében homogenizált magyar társadalomban.

Ha Slachta Margit ma élne, nagy eséllyel üdvözölné a jelenleg körvonalazódó családi életpálya modellt.

Forrás: Vidra Bernadettnek, az Axioma Központ munkatársának jegyzete / hirado.hu

Kiemelt kép: Slachta Margit (Forrás: Wikipédia)