Érdekes ellentmondásba keveredik a Tisza-kormány: hiába fordítana összességében több pénzt a nyugdíjasokra 2027-ben, a változtatásoknak jelentős vesztesei is lehetnek. A 14. havi nyugdíj korábban tervezett emelésének elmaradását ugyanis nem mindenkinél ellensúlyozza az új nyugdíjas SZÉP-kártya. Az átlagnyugdíjban részesülők éves szinten mintegy 43 ezer forinttal, a magasabb járandóságot kapók pedig ennél is nagyobb összeggel járhatnak rosszabbul a korábbi ütemezéshez képest. Csak a legkisebb nyugdíjaknál hozhat jelentősebb többletet a jövő év.
Alaposan átrendezi a nyugdíjasoknak szánt támogatásokat a 2027-es költségvetés. Magyar Péter miniszterelnök október 19-i bejelentése alapján megmarad a 13. havi nyugdíj, januárban az infláció mértékével emelkednek az ellátások, és elindul a nyugdíjas SZÉP-kártya is. A 14. havi nyugdíj az Orbán-kormány által korábban elfogadott, fokozatos felépítését azonban nem folytatja a kormány. Ez utóbbi változás elsősorban a közepes és magasabb nyugdíjjal rendelkezők számára jelenthet veszteséget.
Elmarad a 14. havi nyugdíj következő emelése
A korábbi kormány által bevezetett 14. havi nyugdíj első, egyheti részletét 2026 februárjában fizették ki. Az Országgyűlés által 2025 decemberében elfogadott törvény alapján:
a juttatás évente további egy héttel emelkedett volna, így 2027-ben már félhavi, 2030-ra pedig teljes havi plusznyugdíj járt volna. Az új kormány azonban jövőre is az egyheti összegnél tartaná a kifizetést. Ez azt jelenti, hogy februárban minden jogosult a megemelt havi nyugdíjának negyedével kevesebbet kap a korábbi ütemezésben szereplő összegnél.
A Portfolio korábbi becslése szerint a 14. havi nyugdíj egyheti szinten tartásával az állam négy év alatt mintegy 1350 milliárd forinttal költhet kevesebbet, mint az eredetileg tervezett fokozatos bevezetéssel. A kiesést az új SZÉP-kártya és a kisebb nyugdíjak külön emelése némileg ellensúlyozhatja, ám ezekből már nem mindenki részesül azonos mértékben – írja elemzésében a Bankmonitor.
Az átlagnyugdíjasok is veszíthetnek
A kormány 2027-re háromszázalékos inflációval számol, így a januári általános nyugdíjemelés várhatóan ekkora lehet. A pontos mértéket ugyanakkor még nem hirdették ki. Az idei, 264 400 forintos átlagnyugdíj ezzel mintegy 272 300 forintra emelkedne.
Ennek alapján átlagosan a 14. havi nyugdíj februárban nagyjából 68 ezer forintot jelentene, szemben a korábbi ütemezés szerinti 136 ezer forinttal.
Az átlagnyugdíjban részesülők ugyanakkor 25 ezer forintos SZÉP-kártyára lennének jogosultak, de ez csak részben pótolja az elmaradó egyheti juttatást.
Így az átlagnyugdíjas éves szinten hozzávetőleg 43 ezer forinttal kapna kevesebbet annál, mint amennyire a 14. havi nyugdíj korábbi emelési menetrendje alapján számíthatott.
A különbség a magasabb nyugdíjaknál még jelentősebb lehet.
A 250 ezer forintos határ különösen fontos
A nyugdíjas SZÉP-kártya 2027-ben indulna, és 2030-ig fokozatosan terjesztenék ki a jogosultak körét. Kármán András pénzügyminiszter bejelentése szerint az első évben a havi 250 ezer forint alatti nyugdíjak mellé 50 ezer forintos, a 250 és 500 ezer forint közötti ellátásokhoz pedig 25 ezer forintos juttatás járna. Az 500 ezer forint feletti nyugdíjban részesülők az első évben nem kapnának SZÉP-kártyát.
Ez azt jelenti, hogy a 250 ezer forintos határ két oldalán akár egészen kis nyugdíjkülönbség is 25 ezer forintos eltérést eredményezhet az új támogatásban.
Az új kártyára érkező összeget a bejelentések szerint élelmiszerre, gyógyszerre és pihenésre lehet majd felhasználni, vagyis nem jelent teljesen szabadon elkölthető pénzbeli juttatást.
A legkisebb nyugdíjaknál viszont jelentős többlet jöhet
A változtatások nyertesei egyértelműen az alacsony ellátásban részesülők lehetnek. A minimálnyugdíj 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedne, a 146 ezer forint alatti nyugdíjakat pedig külön, sávosan is felzárkóztatnák. A kormány szerint ez az intézkedés mintegy 455 ezer embert érinthet.
Egy jelenleg havi 110 ezer forintos nyugdíjban részesülő például a háromszázalékos januári emeléssel 113 300 forintra, a további 12 ezer forintos felzárkóztatással pedig 125 300 forintra számíthatna. Az így keletkező éves többlet és az 50 ezer forintos SZÉP-kártya nemcsak ellensúlyozná a 14. havi nyugdíj elmaradó egyheti részét, hanem a korábbi ütemezéshez képest mintegy 181 ezer forintos előnyt is jelenthetne.
Más ellátások is emelkednének: a rokkantsági és rehabilitációs ellátások tíz százalékkal, az árvaellátás minimuma húsz százalékkal nőne, az időskorúak járadékának összeghatárait pedig megdupláznák.
Többet költene az állam, de nem mindenki kapna többet
A Pénzügyminisztérium számításai szerint a 14. havi nyugdíj korábban tervezett kétheti összege 310 milliárd forintba került volna 2027-ben.
Az új rendszerben az egyheti 14. havi nyugdíjra 155 milliárd, a SZÉP-kártya első részletére 90 milliárd, a kisebb nyugdíjak felzárkóztatására pedig 123 milliárd forintot fordítanának. Ez összesen 368 milliárd forint, vagyis 58 milliárddal több a korábbi ütemezés költségénél. A januári általános nyugdíjemelésre, a felzárkóztatásra és a SZÉP-kártyára együttesen 449 milliárd forintot szánnak.
A különbség tehát elsősorban nem a teljes kiadásban, hanem annak elosztásában mutatkozik meg. Míg a 13. és 14. havi nyugdíj minden jogosultnak a saját ellátásával arányos összeget biztosít, az új intézkedések a kisebb nyugdíjak felé csoportosítják át a forrásokat.
A minisztérium szerint a SZÉP-kártyára a nyugdíjasok 97 százaléka válhat jogosulttá, ám a támogatás összege jelentősen eltérhet.
Februárban mindenesetre egyszerre érkezik majd a havi nyugdíj, a teljes 13. havi juttatás és a 14. havi nyugdíj egyheti része. Az átlagnyugdíjasoknak ez összesen nagyjából 613 ezer forintot jelenthet, míg a korábbi ütemezés szerint mintegy 681 ezer forint érkezett volna.
Címlapkép: MTI/Mohai Balázs