A száj- és körömfájás vírusa már akkor is fertőz, amikor az állat még tünetmentes, mire a teszteknek meglesz az eredménye, a kórokozók már továbbterjedhetnek. De nemcsak a továbbterjedő vírus, hanem az összeesküvés-elméletek is nehezítik a járvány elleni küzdelmet.
Mint megírtuk, két újabb gazdaságban jelent meg a száj- és körömfájás Győr-Moson-Sopron vármegyében. A száj- és körömfájás betegség felbukkanása „derült égből villámcsapásként” érte a magyar szakembereket. Állat-egészségügyi szempontból a helyzet annyira ijesztő, mintha valamelyik európai nagyvárosban az ebola ütné fel a fejét – érzékeltette az ügy komolyságát a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke az InfoRádióban. Gönczi Gábor elmondta, meglepetésként, drámaként érte az állategészségügyet, hiszen a száj- és körömfájás a létező egyik legveszedelmesebb vírusos betegség, ami Európában felléphet – szemlézte a Mandiner.
Egy uniós jegyzékben betegségről van szó, amely esetében pontos menetrend működik a nemzeti védekezésben, miközben az unió is megadja ehhez az egységes szempontrendszert. Ez kizárólag szakmai szempontokat tartalmaz, hiszen a cél az, hogy az adott ország állatállományát a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban meg tudja védeni az állategészségügy.
„Döbbenten tapasztaltam, nemcsak én, hanem az állatorvos kollégáim is, hogy a social médiában ilyen rövid idő alatt milyen hihetetlen mennyiségű és töménységű konteó, összeesküvés-elmélet, félinformációkon alapuló, de az alapján csak kijelentő módban kommunikáló megjegyzés van, ráadásul összekeverik a magyarországi és a szlovákiai védekezési módot”
– fogalmazott Gönczi Gábor, jelezve: a kettő alapjaiban azonos, de a szomszédunkban radikálisabb és szigorúbb módszert választottak, bár náluk egyelőre, úgy tűnik, sokkal veszélyesebb a helyzet, hiszen több helyen jelent meg a betegség.
Arról is beszélt, hogy az állatok kötelező leölése miatt az állatorvosokat mindenféle érzéketlen gyilkosnak elmondják, pedig csak arról van szó, valahogyan meg kell védeni hazánk mezőgazdaságát, mégpedig hatékonyan alkalmazott szakmai módszerekkel.
Az összes állatot meg kell óvni
A még tünetmentes állatok a fertőzést követően már hat óra múlva üríthetik a vírust. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő szerint az időtényező, az állatok mozgásának korlátozása, valamint az állomány megóvása egyaránt kulcstényezők a száj- és körömfájásjárvány terjedésének megállításában.
A száj- és körömfájás súlyos és ragályos betegség, ebben a helyzetben az egyetlen lehetőség az állatok mozgásának korlátozása – mondta el Süth Miklós, az Állatorvos-tudományi Egyetem rektorhelyettese, az Élelmiszerlánc-tudományi Intézet Igazgatója. Felhívta a figyelmet, hogy noha a fertőzés tünetei csak két-három nap múlva jelentkeznek, az állat még tünetmentesen,
a fertőződéstől számítva hat-kilenc óra múlva már azonnal üríti a kórokozókat.
A nagyon gyors, még tünetmentes állapotban történő vírusürítés az oka annak is, hogy
az egynapos tesztek eredményét is kései megvárni,
hiszen a kórokozó gyakorlatilag harmadannyi idő alatt ürül és terjed tovább, mint ahogy egy-egy teszt eredménye megszületik.
A rektorhelyettes rámutatott:
a kórokozók a széllel és tárgyakkal is terjednek,
ezért már pénteken is hangsúlyozta, az állattartó telepeken kiemelten fontos az ott dolgozók fertőtlenítése, ruhacseréje, amikor elhagyják a fertőzött területet, de a környéken élőknek is be kell tartaniuk az óvintézkedéseket.
Süth Miklós aláhúzta,
a károkat minimalizálni kell, és ezzel együtt a többi állat megóvása érdekében van szükség arra, hogy a fertőzött telepek állományát elpusztítsák.
Ez bár ellentmondásnak tűnhet, a szakember figyelmeztetett, Magyarországon négy telepen mutatták ki a vírust, és annak ellenére, hogy statisztikailag a tejelőmarha-állomány csak igen kis hányadáról van szó, a járvány a sertés-, juh- és kecsekeállományt is veszélyezteti. Ezzel kapcsolatban szintén pénteken hangzott el, a sertés gyakorlatilag nem vakcinázható, ezért vagy inkább ezért is kell a fertőzés helyhez kötésére törekedni.
Egy fontos különbségre is felhívta a figyelmet Süth Miklós, ami az állatok jóllétével és a gazdasági károkkal egyaránt összefügg. Amíg a madárinfluenza vagy a sertéspestis az állatok elhullásával jár, addig
a száj- és körömfájás túl azon, hogy aránytalanul nagy szenvedéssel jár, maradandó károsodást is okoz.
Mozgásszervi fájdalmat, valamint a tejhozamot is csökkenti, ami haszonállat lévén nem elhanyagolható, nem beszélve arról, hogy a fertőzött egyedek évekig(!) üríthetik a vírust.
A szakember elmondta azt is, az állatok nyilvánvaló szenvedését nem állatorvosok rövidítik le, de szakemberek felügyelete alatt történik. Hasonlóan a vágáshoz itt is először elkábítják őket, a teljes folyamatot állatorvosok felügyelik.
A szakember szerint tehát ha más nem, saját sérüléseink vagy egy afta alapján gondoljuk végig, az állatok ennek a többszörösét szenvedik el, akár egy egyszerű vízivás során. Süth Miklós szavaiból kitűnik, az idő és a fertőzés megállítása kulcstényező, az egészséges állományok megóvásának hiányossága jóval nagyobb gazdasági károkat eredményezne, mint ami most a járvány megállításához szükséges.
Címlapkép: Lezárt szarvasmarhatelep Darnózsin 2025. április 2-án. Az 1000 állatot számláló gazdaságban a szarvasmarha-állományban igazolták a ragadós száj- és körömfájás vírus jelenlétét. Újabb két telepen, Darnózselin és Dunakilitin jelent meg Gyõr-Moson-Sopron vármegyében a ragadós száj- és körömfájás vírusa.
MTI/Vasvári Tamás
