Felfüggesztették a főügyészt.
Hágában hatalmas botrány tört ki. Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészét szexuális és hatalommal való visszaélés gyanújával azonnali hatállyal felfüggesztették. A vádak szerint a brit ügyész egy beosztottját kényszerítette szexuális kapcsolatra az irodájában, magánlakásán és hivatalos utakon – mindezt a nő beleegyezése nélkül. Khan tagad mindent, de a belső ENSZ-vizsgálat lesújtó következtetései után már nem maradhatott a posztján.
Hágában példátlan döntés született: az Államok Feleinek Közgyűlése (ASP) felfüggesztette tisztségéből Karim Khant, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészét szexuális visszaélés gyanúja miatt. A döntés hétfő késő este született, és azonnali hatállyal lép életbe a végső közgyűlési szavazásig.
Az 56 éves brit származású Karim Khant egy női beosztottja ellen elkövetett szexuális abúzusokkal vádolják.
Az ENSZ Belső Felügyeleti Szolgálata (OIOS) által lefolytatott vizsgálat szerint Khan „a beosztott beleegyezése nélkül létesített szexuális kapcsolatot” vele az irodájában, magánlakásán és hivatalos utak során.
Khan következetesen tagadja a vádakat, és korábban már ideiglenesen visszavonult a tisztsége gyakorlásától 2025 májusában, amíg a vizsgálat tart.
Hatalmas a botrány a Nemzetközi Büntetőbíróságnál
A botrány több mint két éve húzódik, és az ICC történetében példátlan helyzetet teremtett. Az ASP többször módosította a szabályokat a válság kezelése érdekében, és most az ügyet a teljes közgyűlés elé utalta. Az elnökség döntését az OIOS jelentésére, a bizonyítékokra, egy eseti bírói szakértői testület tanácsaira és egyéb beadványokra alapozta. Fontos hangsúlyozni, hogy a felfüggesztés nem előlegezi meg a végső döntést.
Bár a hír nagy port kavart, a bíróság napi működésére várhatóan csekély hatása lesz. Khan már korábban kikerült a legfigyelemreméltóbb ügyek közül, például a Rodrigo Duterte volt Fülöp-szigeteki elnök elleni eljárásból. A háromtagú bírói testület egyébként úgy ítélte meg, hogy a vizsgálati eredmények nem elég meggyőzőek a jogi felelősség megállapításához.
A Nemzetközi Büntetőbíróságot 2002-ben hozták létre, hogy az emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és háborús bűnök elkövetőit vonja felelősségre. Karim Khan 2021 óta töltötte be a főügyészi posztot, és tevékenysége során több nagy nemzetközi ügyben is nyomozást indított, köztük az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusokkal kapcsolatban.
A mostani eset súlyosan ronthatja az ICC hitelességét.
A Nemzetközi Büntetőbíróság – önmaga által megfogalmazott célja –, hogy igazságot szolgáltasson a nemzetközi bűncselekmények áldozatainak, valamint hogy elrettentsen a jövőbeni bűncselekményektől, azonban a szervezetet számos kritika éri, amiatt, hogy túllépi hatáskörét és politikai döntéseket hoz.
A Nemzetközi Büntetőbíróság tagállamai azok az országok, amelyek elfogadták és ratifikálták a Római Statútumot. Tagja között szerepel az Európai Unió összes tagállama valamint más európai, illetve afrikai, latin-amerikai, valamint néhány ázsiai és csendes-óceáni ország. Ugyanakkor az Egyesült Államok például nem tagja az ICC-nek, mivel – bár aláírta a Római Statútumot – soha nem ratifikálta azt, és gyakran kritizálja is a bíróság működését. Kína eleve nem csatlakozott a Római Statútumhoz, és megkérdőjelezi ICC hatáskörét, míg India a szuverenitás megőrzésére hivatkozva nem tagja a szervezetnek.
2025. április 3-án Gulyás Gergely akkori miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A Tisza-többségű parlament viszont megszavazta, hogy Magyarország ne lépjen ki a Nemzetközi Büntetőbíróságból.
A Nemzetközi Büntetőbíróság hágai székhelye – Fotó: Tony Webster via Wikimedia Commons