Ismét Magyarországon járt a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A konzultációk során többek között az államadósság alakulásáról, a kormányzati költségvetési intézkedésekről és az ipari termelékenységről egyeztettek. Bencsik János szerint az IMF szakpolitikai ajánlásai október második felében válhatnak nyilvánossá.
„Ismét Magyarországon járt a Nemzetközi Valutaalap! Október második felében hozhatják nyilvánosságra a Magyarországra vonatkozó szakpolitikai ajánlásaikat. IMF-tagállamként Magyarország rendszeres konzultációkat köteles folytatni a Valutaalap illetékes szakterületével. Az őszi konzultációsorozatra szeptember 23. és október 6. között kerül sor” – kezdi Facebook-bejegyzését Bencsik János.
Az IMF kérdezett is
Bencsik bejegyzésében így folytatta: „Ennek keretében, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnökeként hétfőn fogadtam Srikant Seshadri misszióvezető urat és munkatársait, akik elsősorban az államadósság mértékének jövőbeni alakulásáról, a Kormány által tervezett kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések irányáról és tartalmáról, valamint az ipari termelékenység hatékonyságának alakulásáról érdeklődtek.
„Válaszomban pozitívumként rögzítettem a költségvetés átláthatóságának javuló állapotát, negatívumként pedig az államadósság jelentős megnövelését. A Kormány fiskális politikájáról ennél markánsabb véleményt majd a 2027-es költségvetést megalapozó jogszabály, az adótörvények és végül a következő évi költségvetés-tervezetének benyújtását követően lehet majd megfogalmazni.”
„Ami már most is látszik: a Kormány a korábbi alanyi jogon biztosított kedvezmények rendszerét az egyedi elbíráláson alapuló támogatásokká kívánja átalakítani. Az állami bevételek mértékét adóemelésekkel – lex MOL, dohánytermékek jövedéki adójának megemelése – igyekezett megnövelni és a továbbiakban a kataadó mértékének megemelését és a vagyonadó bevezetését tervezi.
A reálgazdaságban romló tendencia indult el nyár közepe óta:
- romló foglalkoztatási helyzet,
- hanyatló turizmus,
- negatívba váltó külkereskedelmi mérleg,
- megemelkedett energiaköltségek.
A munkavállalói nemzedékváltás egyik negatív velejárója a termelékenység romlása!”
Végül elhangzott egy ártatlannak tűnő, de nemzetstratégiai súllyal rendelkező kérdés is az IMF részéről: tervezi-e a Kormány a termékpiacokon meglévő állami szerepvállalás újragondolását? Válaszomat rövidre zárva jeleztem, hogy a Kormány nevében nem tudok nyilatkozni, viszont a parlamenti ellenzék az állami vállalatok esetleges privatizációját nem fogja támogatni!” – zárta bejegyzését Bencsik János.
Szalai Piroska szerint ezek a pénzügyi reflexek a 2010 előtti baloldali időket idézik
Egy szeptember 14-i parlamenti interpelláción Szalai Piroska (Fidesz) azt mondta: a Tisza-kormány eddigi kormányzása alatt rekordokat döntött:
- rekordmagas államadósság,
- rekordmagas üzemanyagár
- és rekordmagas költségvetési hiány.
Azonban nem ezt ígérték az embereknek a kampányban – tette hozzá.
Az államadósságot a tavaly év végi 74,6 százalékról az év végére 77,5 százalékra tervezik emelni. Az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján Magyarország államadóssága 2026 júliusában egyetlen hónap alatt 2634 milliárd forinttal nőtt, és elérte a rekordmagas 65 715 milliárd forintot – ismertette.
A Tisza-kormány által benyújtott költségvetésből az derül ki, hogy „hazudtak a kampányban, és most is hazudnak a magyar embereknek”. Elmaradnak a beígért béremelések, nem csökken az egészséges élelmiszerek áfája, és nincs 480 forintos üzemanyag sem. Ezek a pénzügyi reflexek a 2010 előtti baloldali időket idézik – jelentette ki. Hozzátette: csak az a kérdés, hogy az IMF-et mikor hívják be.
Kármán András pénzügyminiszter válaszában azt mondta: nem a Tisza-kormány adósította el az országot. Az év első negyedévében a Fidesz kormányzása alatt az államadósság a tavaly év végi 74,6 százalékról a GDP 77,9 százalékára emelkedett. Ehhez képest az őszi költségvetés-módosításból kiderül, hogy az év végére 77,5 százalékra mérséklik azt.
A pénzügyminiszter azt elismerte, hogy egyes hónapokban – mint júliusban – a kötvénykibocsátások időzítése miatt „hullámzások előfordulhatnak”, de áprilistól év végéig már egy trendszerűen csökkenő adósságpályáról beszélhetünk.
Az államadósság-ráta emelkedésének okaként a tárcavezető a tervezettet jelentősen meghaladó költségvetési kiadásokat és a vártnál lényegesen alacsonyabb GDP-növekedést jelölte meg.
Szalai Piroska nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés igen.
Címlapkép: Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter és Kármán András pénzügyminiszter – Fotó: Facebook / Kapitány István