Miután Magyar Péter miniszterelnök egyeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, felmerült, hogy átengedik az országon az ukrán gabonát. Parlamenti felszólalásában a kormányfő azt sem zárta ki, hogy magyarországi felhasználás céljából is beengedik az országba az ukrán gabonát. Az agrártárca viszont azt nyilatkozta, ilyen lépés előkészítése nem zajlik a szaktárcánál, nemhogy a magyarországi import, de még csak a termény átengedése sem téma egyelőre. Közben ukrán adatok szerint tonnaszám megy át az országon az ukrán termény.
Miközben Magyarországon továbbra is korlátozzák az ukrán gabona behozatalát, az országon keresztül zajló szállítások volumene már szeptemberben is emelkedett. Az ukrán agrártárca adatai szerint augusztusban még 106 ezer tonna, szeptemberben viszont már 115 ezer tonna gabona és olajos mag haladt át Magyarországon. Ez 8,5 százalékos növekedést jelent. Az adatokat Tarasz Viszockij ukrán agrárminiszter ismertette, és azokról az Odessa Journal október 23-án számolt be. A miniszter szerint az ukrán gabonaszállítások további növekedése lehetséges, ugyanakkor konkrét előrejelzést egyelőre nem kívánt adni.
A magyarországi növekedés ugyanakkor elmaradt a másik két szomszédos tranzitországétól. Szlovákián keresztül szeptemberben 336 ezer tonna ukrán gabonát és olajos magot szállítottak, ami 61,5 százalékos emelkedés augusztushoz képest. Moldova esetében 59,7 százalékos növekedést regisztráltak, így a mennyiség 107 ezer tonnát ért el. A három országon keresztül együttesen 558 ezer tonna ukrán gabona és olajos mag haladt át szeptemberben, 46,5 százalékkal több, mint egy hónappal korábban. Az adatokból az is látszik, hogy Magyarország már a magyar–ukrán kormányfői tárgyalást megelőzően is része volt az ukrán mezőgazdasági export szárazföldi útvonalainak.
Magyar Péter és Zelenszkij a gabonaszállításokról is tárgyalt
A tranzit kérdése október 16-án, a brüsszeli uniós csúcstalálkozón került ismét a magyar–ukrán kapcsolatok középpontjába. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt kérte Magyarországtól, Lengyelországtól, Szlovákiától és Romániától, hogy a fekete-tengeri kikötők működését akadályozó orosz támadások miatt segítsenek az ukrán gabona Nyugat-Európába juttatásában.
Magyar Péter az ukrán elnökkel folytatott négyszemközti tárgyalás után az RTL-nek arról beszélt, hogy nem lát akadályt a magyarországi tranzit előtt, feltéve, hogy a szállítmányok nem kerülnek a magyar piacra. Zelenszkij kifejezetten azt szorgalmazta, hogy az ukrán kukoricát lezárt, leplombált vasúti szerelvényekben szállíthassák keresztül Magyarországon.
A Reuters beszámolója szerint a két vezető a kétoldalú kapcsolatok rendezéséről is megállapodott, és ebben a légkörben került elő az ukrán gabona szállításának kérdése. A miniszterelnök készséget jelzett a tranzit támogatására, de ez önmagában még nem jelentett új, részletes gabonaszállítási megállapodást. A Világgazdaság korábbi cikke is felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán vezetés számára egyre fontosabbá váltak az alternatív szárazföldi útvonalak, miután a fekete-tengeri áruszállítás lehetőségei drasztikusan beszűkültek.
Az agrártárca szerint nincs előkészítés alatt a tranzitszabályok megváltoztatása
A magyar kormányfő nyilatkozatához képest óvatosabb képet mutat a mezőgazdasági tárca álláspontja. Az Agroinform október 22-i cikkében az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium egyértelművé tette, hogy jelenleg sem a tranzitszabályok módosítását, sem az adminisztratív könnyítések bevezetését nem tervezik.
A tárca hangsúlyozta, hogy az ukrán gabona ellenőrzött magyarországi átszállítása már most is lehetséges. A hatályos, 91/2026. (V. 22.) kormányrendelet alapján a tranzitforgalomban részt vevő, a szabályozás hatálya alá tartozó szállítmányokat hatósági zárral kell ellátni, és biztosítani kell nyomon követhetőségüket. A minisztérium arról is beszámolt, hogy nem terveznek külön intézkedéseket a vasúti, közúti vagy más logisztikai kapacitások célzott bevonására. A szállítási lehetőségek kihasználását alapvetően a piaci szereplők döntéseire bíznák.
Mindez azért figyelemre méltó, mert Magyar Péter korábban az ukrán elnökkel folytatott megbeszélés alapján a tranzit támogatásáról beszélt, miközben a szaktárca nem készül új szabályozásra. A két álláspont ugyanakkor nem feltétlenül zárja ki egymást: a meglévő szabályok szerint is növekedhet a tranzit, amennyiben az exportőrök és a fuvarozók rendelkeznek a szükséges kapacitásokkal. A minisztérium szerint a magyar logisztikai infrastruktúra akár több százezer tonna ukrán mezőgazdasági termék továbbítását is lehetővé teheti. Ez azonban csak kapacitásbecslés, nem a várható szállítások mennyiségére vonatkozó előrejelzés.
A magyar kukorica felhasználásának kérdése is érzékeny pont
A vita így érdekes fordulatot vett, mert Magyar Péter egyik parlamenti felszólalásában már a magyarországi felhasználás lehetősége is felmerült, miközben az agrártárca konkrétan cáfolja, hogy foglalkoznának egyáltalán a tranzit bővítésével. A különbség gazdasági szempontból is lényeges. A tranzit nem jelenti azt, hogy az ukrán gabonát Magyarországon értékesítik, a belföldi feldolgozás vagy takarmányozási célú felhasználás viszont az érvényes importkorlátozások kérdését is felvetné.
Erre az idei rendkívül gyenge kukoricatermés miatt különösen nagy figyelem irányul. A Világgazdaság október 19-i elemzésében Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a magyar kukoricatermés mindössze 1,5 millió tonna körül alakulhatott, miközben a hazai felhasználás 3,2–3,4 millió tonnát igényelne.
A magyar mezőgazdaság így jelentős behozatalra szorulhat. A helyzet azonban ellentmondásos: az import megkönnyítése mérsékelhetné a takarmánygyártók és az állattenyésztők alapanyagköltségeit, a kukoricatermelők viszont attól tartanak, hogy a nagy mennyiségű ukrán áru megjelenése lenyomná a hazai árakat. Petőházi Tamás szerint ezért az ukrán kukorica behozatali korlátozásának feloldásáról legkorábban 2027 tavaszán lenne érdemes tárgyalni, amikorra a magyar készletek jelentősen megfogyatkozhatnak.
Már az ukrán gabona tranzitja is hatással lehet a magyar árakra
A magyar gazdálkodók számára ugyanakkor nem kizárólag az jelenthet problémát, ha az ukrán gabona közvetlenül megjelenik a hazai piacon. Ahogy a Világgazdaság korábban bemutatta, az Ukrajnából érkező búza és kukorica a magyar importtilalom fenntartása mellett is versenyt támaszthat a hazai termelőknek. Az ukrán szállítmányok ugyanis jórészt ugyanazokat a nyugat- és dél-európai piacokat célozzák meg, amelyek hagyományosan a magyar gabona fontos exportcélpontjai.
Az európai gabonapiac helyzetét tovább nehezíti, hogy az idei termés több országban is elmaradt a várakozásoktól. Az Európai Bizottság augusztusi becslése szerint az uniós kukoricatermés 50,1 millió tonna lehet, ami közel húszéves mélypontnak felel meg. A magyar kukoricapiacon már most is jelentős változás következett be. A KSH adataira épülő AKI-összesítés szerint 2026 első nyolc hónapjában a magyar kukoricaexport 68 százalékkal csökkent, miközben az import több mint 140 százalékkal nőtt. Magyarország így az év első nyolc hónapjában nettó kukoricaimportőrré vált.
Egyébként a tengeri útvonalak kiesése miatt Ukrajna Lengyelországgal és Szlovákiával már arról is tárgyal, hogy a gabonaszállító kamionok vámellenőrzését a határoktól beljebb, az uniós országok területére helyezzék át. A cél egyrészt az orosz dróntámadások veszélyének csökkentése, másrészt a határforgalom gyorsítása. Erről a Financial Times október 23-i beszámolója írt részletesen.
Címlapkép: depositphotos.com