Ultimátum Brüsszelnek: hat befizető ország vétóval fenyegeti a költségvetést

Szerző: civilek.info

KÜLFÖLD, KIEMELT

Friedrich Merz Ursula von der Leyen

Levélben követeli Németország vezetésével hat nettó befizető tagállam, hogy a több száz milliárd euróval csökkentsék a 2028-tól kezdődő uniós költségvetés, az ún. többéves pénzügyi keret (MFF) méretét. Amennyiben ebben nem tudnak megegyezni, akkor a hat tagállam ellehetetlenítené, hogy még idén megállapodjanak a költségvetésről, már pedig jövőre több helyen is előtörhetnek az euszkeptikus erők, emiatt Brüsszel szeretné még idén lezárni a tárgyalásokat.

Friedrich Merz német kancellár és további öt másik tagállam vezetője – Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország – közös levélben fordult a többi uniós tagállamhoz, amiben bejelentették,

amennyiben nem csökkentik több százmilliárd euróval a következő uniós költségvetés nagyságát, akkor azt lényegében megvétózzák.

António Costa, az Európai Tanács elnökének a célja ugyanis, hogy a 2028-tól 2034-ig szóló uniós költségvetés, az ún. többéves pénzügyi keret (MFF) tartalmáról arról még idén állapodjanak meg a tagállamok, mivel jövőre több kulcsfontosságú tagállamban is parlamenti választásokat tartanak.

A Financial Times által megszerzett levélben a Németország vezette csoport ultimátumot adott: amennyiben nem sikerül az Európai Bizottság által még kétbillió eurósra tervezett javaslatot látványosan csökkenteni, akkor ellehetetlenítik, hogy arról még idén megegyezzenek – az MFF elfogadásához ugyanis a tagállamok egyhangú döntésére van szükség, valamint az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Mint a levélben fogalmaznak, az MFF-et alapvetően át kell alakítani, és azt szeretnék, hogy a korábbi, hagyományos prioritások, mint az uniós átlagtól lemaradó régiók fejlesztését célzó kohéziós alap, valamint az agrártámogatások helyett leginkább a védelemre, a versenyképesség növelését célzó iparra és innovatív cégek támogatására költsenek többet – a kohéziós alap és az agrártámogatások korábban a költségvetés kétharmadát adták, de még az Európai Bizottság tavaly bemutatott javaslata is jelentősen csökkentené az ezekre fordított összeget.

Ezzel ugyanakkor a tagállam többsége nem ért egyet: a magukat kohézió barátainak nevező, 17 tagállamból álló, köztük Magyarországot is sorai között tudó csoport épp a kohéziós, valamint a közös agrárpolitikára (KAP) fordított források emelését szeretnék elérni.

Ennek ellenére ez nem jelenti, hogy a levelet aláíró hat országnak ne lennének lapok a kezében,

ugyanis ez a hat ország adja az EU bevételeinek a negyven százalékát.

A lapnak egy diplomata megerősítette, hogy mit is jelent a hat ország által felvetett ultimátum: amennyiben nem fogják csökkenteni több száz milliárd euróval a javaslatot, akkor idén biztosan nem lesz megállapodás.

Távoliak még az álláspontok, az idő pedig egyre jobban szorít

Amennyiben a hat tagállam ultimátumától nem áll el, és 2027-ben is folytatódik az MFF-ről való tárgyalások, az még nehezebbé teheti a megállapodást: jövőre ugyanis Spanyolország és Olaszország mellett parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban, míg Franciaországban pedig elnökválasztást, ezen országok pedig alapvetően az agrártámogatások mértékének növekedésében érdekeltek.

Ráadásul amennyiben Emmanuel Macront az Élysée-palotában Marine Le Pen váltaná, az annyiban nehezítené a helyzetet, hogy a Nemzeti Tömörülés arca előre kijelentette: az ő vezetésével Franciaország megfelezné az EU-nak fizetett hozzájárulását, így még bonyolultabbá tenné a megállapodást.

Részint emiatt nem tudni, mennyire lehet hatásos Merzék ultimátuma, hiszen Berlinnek is az az érdeke, hogy még idén megállapodjanak.

A következő, októberi uniós csúcson emiatt az egyik legfőbb téma az MFF lesz, ami előtt az EU soros elnökségét jelenleg ellátó Írország bemutatja a kompromisszumos tárgyalási keretet, az ún. negoboxot, amelyben valahogy össze kellene fésülnie valahogy a fukar országok kiadáscsökkentő követeléseit a hagyományos prioritásokat védő országok igényeivel, miután az előző soros elnök, Ciprus által készítetett mindenki elutasította.

A hagyományos források megtartása mellett a kiadások egyidejű csökkentését az Európai Bizottság, az Európai Parlament, valamint António Costa az EU saját forrásainak a növelésével oldaná meg, például új uniós szintű adók, valamint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hozzájárulásának a növelésével. Ezt azonban számos ország ellenzi, mert utóbbi jobban terheli a fejlettebb országokat, míg előbbire a tagállamok olyan adóteherként tekintenek, amelyet az EU helyett akár ők maguknak is beszedhetnének.

Ráadásul az Európai Parlament is szeretne kiharcolni egy helyet a tárgyalóasztalnál, és a közvetlenül választott uniós intézmény azt szeretné, hogy kvázi 28. tagállamként egyezzenek meg vele a tagállamok.

Index

Címlapkép: Friedrich Merz és Ursula von der Leyen – Fotó: Facebook / Friedrich Merz

Köszönettel vesszük és hálásak vagyunk a megemelkedett támogatási összegekért. A kialakult helyzetnek megfelelően a hatékony felhasználásra teszünk ígéretet.

Továbbra is várjuk támogatásukat!

Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány
Unicredit Bank 10918001-00000064-35950004