Újraosztják a pénzt és a hatalmi pozíciókat a francia és a lengyel választások előtt az Európai Unióban. Orbán Viktor még használhatta a kisállamok egyik legfontosabb tárgyalási fegyverét, a vétót, Magyar Péternek azonban már akkor is jóval kevesebb lehetősége maradhat erre, ha élni szeretne vele – ráadásul eleve gyengébb alkupozícióból indul.

Budapest komoly figyelmeztetést kapott a héten az oroszok elleni szankciók meghosszabbításáról szóló uniós döntéssel. Az üzenet nemcsak Magyarországnak szól, hanem minden olyan EU-tagnak, amely vétójogával próbálná megakadályozni a többség által támogatott döntéseket – írja cikkében a Világgazdaság.

Európában ugyanis átalakulhat a döntéshozatal: egyre több területen szűkítenék az egyhangúság követelményét, miközben a már meghozott döntések hatályának meghosszabbításával ritkítják azokat az alkalmakat, amikor egy tagállam vétóval vagy annak kilátásba helyezésével alkupozícióba kerülhet.

Uszmanov és Fridman távozott, de Brüsszel ennél sokkal többet nyert

A mintegy háromezer céget és magánszemélyt tartalmazó szankciós listáról szlovák és francia kérésre lekerült Aliser Uszmanov és Mihail Fridman orosz milliárdos – akiket korábban Magyarország is kivett volna –, ennek azonban ára volt: a listát ezúttal nem hat hónappal, hanem három évvel hosszabbították meg.

Első látásra ez csupán az Oroszország elleni szankciókról szól. A döntésnek azonban az uniós belpolitikában is jelentősége van: 2029 végéig nem kell ismét olyan helyzetet teremteni, amelyben egy tagállam vétóval próbálhat engedményeket kicsikarni.

A vétótaktikának az elmúlt évtizedben Orbán Viktor vált az egyik legismertebb alkalmazójává, aki több alkalommal használta az egyhangúság követelményét magyar érdekek érvényesítésére. Az uniós döntéshozatal átalakításáról szóló kezdeményezések ugyanakkor az ő távozásával sem álltak le.

Magyarország gyenge helyzetből indul

Az EU-döntéshozatal a következő időszakban tovább változhat, miközben a francia és a lengyel választások, valamint a német belpolitikai problémák előtt a pénzügyi és hatalmi pozíciókat is újraosztják.

Magyarország ebbe a folyamatba gyenge alkupozícióból érkezik. A Tisza-kormánynak szüksége van Brüsszel jóváhagyására a visszatartott uniós pénzekhez, miközben költségvetési terveiben is fontos szerepet kap az euró bevezetése, és továbbra is túlzottdeficit-eljárás folyik az ország ellen.

Az utóbbi időben ugyanakkor javult Budapest és Brüsszel kapcsolata. Pozitív jelzések érkeztek az uniós forrásokról, Ursula von der Leyen évértékelő beszédében elismerően szólt a magyarországi változásokról, Budapest pedig tíz orosz diplomatát utasított ki.

A kérdés az, hogy a javuló kapcsolatért cserébe mennyi önálló érdekérvényesítési lehetősége marad Magyarországnak.

A folyamat ráadásul túlmutat a magyar belpolitikán: az uniós döntések egyre kevesebb kézbe kerülhetnek, ami az erősebb tagállamok pozícióját tovább növelheti.

Ukrajna csatlakozása megmutathatja, mennyit ér még a magyar vétó

A folyamat egyik legfontosabb próbája Ukrajna uniós csatlakozása lehet. A Tisza-kormány blokkolta a 2. és 3. fejezet megnyitását a csatlakozási tárgyalásokon.

Az Európai Parlament azonban már márciusban olyan határozatot fogadott el, amely szerint a fejezetek megnyitásához az egyhangúság helyett minősített többség is elegendő lehetne. A kezdeményezés még az Orbán-kormány idején született, amikor Magyarország az első tárgyalási fejezet megnyitását is megakadályozta.

Marta Kos bővítési biztos korábban szintén támogathatónak nevezte a minősített többségi döntéshozatal alkalmazását. Formális bizottsági javaslat egyelőre nincs, de

ha megváltoztatják a szabályokat, Magyarország többé önállóan nem tudná megakadályozni az ukrán csatlakozási fejezetek megnyitását.

Ahol lehet, kiiktatnák az egyhangú döntéshozást

Nemcsak az ukrán csatlakozásnál merült fel az egyhangúság megszüntetése. Tizenegy tagállam – köztük a nagy befolyású német–francia tengely – kezdeményezte, hogy bizonyos külpolitikai kérdésekben a jövőben ne legyen szükség minden tagállam beleegyezésére.

A cél a minősített többségi döntéshozatal kiterjesztése.

Ez elsősorban a nagyobb tagállamoknak kedvezhet, amelyek könnyebben képesek megfelelő többséget szervezni saját álláspontjuk mögé.

Az Európai Bizottság közben a következő hétéves költségvetéssel saját mozgásterét is növelné, többek között új bevételi forrásokkal és az uniós kifizetésekhez kapcsolódó feltételekkel.

Nem tűnik el teljesen a tagállami vétó

Vannak ugyanakkor olyan kérdések, amelyekben az egyhangúság követelménye csak az uniós alapszerződések módosításával szüntethető meg. Ilyen többek között egy új tagállam végleges felvétele és bizonyos uniós adózási döntések. A hétéves költségvetés elfogadásánál szintén jelentős szerepe marad az egyhangúságnak.

A vétó tehát nem tűnik el, de egyre szűkebb területre szorulhat vissza. A kérdés Magyarország számára az, hogy amikor valóban szükség lenne rá, marad-e elegendő politikai és gazdasági mozgástere az alkalmazásához.

Magyar Péter kormányának eközben egyszerre kell tárgyalnia a visszatartott uniós forrásokról, a költségvetési tervekről, valamint az orosz olaj és gáz ügyéről. Az átalakuló Európai Unióban ezért a következő évek egyik legfontosabb kérdése az lehet, mennyi önálló érdekérvényesítési lehetőség marad a kisebb tagállamok kezében.

Világgazdaság, Civilek.info

Címlapkép: Az Európai Tanács felvételén Magyar Péter miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Friedrich Merz német kancellár (b-j) az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának nyitóülésén 2026. június 18-án – Fotó: MTI/Európai Tanács/Alexandrosz Mihalidisz