„Titeket is üldözni fognak” – a világ nagyobbik részén ma nem biztonságos keresztényként élni.
(…)
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet adatai szerint az európai államokban elkövetett gyűlölet-bűncselekmények között a rasszista-idegengyűlölő indítékú bűntettek vannak túlsúlyban, ezt követik az antiszemita, az lmbtq-ellenes cselekmények, majd a keresztények ellen elkövetett bűncselekmények.
Az utóbbi hónapokban is számos keresztényellenes cselekmény történt Európában.
• Április 14-én a metzi katedrálisban egy Bach-koncertet zavart meg Allah akbar! felkiáltással több tinédzser.
• Az Egyesült Királyság legfelsőbb bírósága nemrég elutasított egy tanulói kérelmet, amely mentességet kért volna azon előírás alól, hogy a wembley-i Michaela Community Schoolban már nem lehet közösen imádkozni tanítás előtt.
• Április 16-án éjjel ismeretlenek megrongálták Neofit bolgár pátriárka síremlékét Szófiában.
• A toszkánai Castelvecchio di Compito templomából egy 37 éves elkövető tízezer euró értékben vitt el különleges értéktárgyakat, a fából készült oltárrészt pedig felgyújtotta, és elmenekült.
• Terrortámadás előkészülete közben kapcsolt le a rendőrség Düsseldorfban több tizenéves fiatalt, aki késsel, Molotov-koktéllal akart templomokat és rendőrőrsöket megtámadni.
• Szintén e hónapban megkezdődött a pere Middlesbrough-ban egy fiatal iszlamistának, aki meg akart gyilkolni egy muszlimból kereszténnyé lett személyt, mert ezzel „kiérdemelte a halált”.
• Néhány héttel ezelőtt pedig a francia terrorelhárításnak sikerült lekapcsolnia egy egyiptomi származású férfit, aki az Iszlám Állam nevében terrortámadást készült elkövetni a párizsi Notre-Dame székesegyházban.
Mint az adatokból látszik, a legtöbb európai keresztényellenes támadás vandalizmus, más részük személy elleni támadás, a harmadik csoport pedig olyan jogi döntésekből áll, amelyek korlátozzák a vallás szabad gyakorlását.
Az Európában és a világ más tájain élő keresztények egy jelentős része érzékeli, esetleg a saját bőrén is érzi a keresztényellenes indulatokat, a nemzetközi közösség és a nemzetközi szervezetek azonban – amelyek más kisebbségek ügyeire érzékenyek – nem tartják globális kérdésnek a keresztényüldözés problémáját. Rosszul teszik:
a jogvédelemben a jogegyenlőség és az emberi méltóság tisztelete miatt nem szabadna kettős mércét alkalmazni.
A tíz állam, ahol a legveszélyesebb kereszténynek lenni
Észak-Korea a világ legveszélyesebb helye a keresztények számára. A keresztény hit megélése, a Biblia birtoklása közvetlen veszélyt jelent, a rezsim a kereszténységet a nyugati befolyás eszközének tekinti, a vallás követőit politikai bűnözőként kezeli, a híveket munkatáborba küldi.
A második állam Szomália, ahol a keresztények többsége muszlim háttérből lett hívővé, és így potenciálisan az életével játszik, hiszen az iszlám szélsőséges értelmezése szerint a „hitehagyott” halálbüntetést érdemel. Az ország déli részét kontrolláló iszlamista szervezet, az al-Shabab vadászik is a keresztényekre.
A harmadik ország Líbia, amelynek nagy részét a kormányhoz vagy a hadsereghez kötődő milíciák uralják. E katonai csoportok egy része iszlamista befolyás alatt áll, és szisztematikusan üldözi a földalatti egyház tagjait.
A negyedik állam Eritrea, gúnyneve szerint „Afrika Észak-Koreája”, ahol az állam három bevett keresztény felekezetet elismer: az eritreai ortodox, a római katolikus és az evangélikus egyházat. Minden más felekezet tagjai az állam szemében illegális tevékenységet folytatnak, amiért börtönbüntetés jár. Mintegy ezer helyi keresztény van börtönben a hite megvallása miatt.
Az ötödik Jemen, amely az utóbbi hónapokban gyakran szerepelt a hírekben a közel-keleti válság okán. Az ország nagy részén nem élhető meg nyilvánosan a keresztény életvitel, a keresztény jelképek hordása is büntetést vonhat maga után.
A hatodik Nigéria, amelynek északi részét iszlamista szervezetek uralják, mint a Boko Haram, az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartománya vagy a fulbe népcsoport milíciái. Az uralmuk alá tartozó területeken a keresztények másodrendű állampolgárok, rendszeres vegzálásnak, üldözésnek vannak kitéve, a milíciák sokszor támadást vezetnek ellenük.
A hetedik Pakisztán, ahol a hírhedt blaszfémiatörvény és az intézményes diszkrimináció miatt a lakosság 1,8 százalékát kitevő keresztények másodosztályú állampolgárnak számítanak.
A nyolcadik Szudán, ahol 2023-ban gyilkos ellenségeskedés lett a hadsereg és a gyorsreagálású erők közötti versengésből, s a helyzet veszélybe sodorhatja azokat a törvényi változásokat, amelyeket Omar al-Bashir elnök 2019-es elzavarása után értek el a vallásszabadság terén. Tavaly százhatvanöt templomot rongáltak meg az országban.
A kilencedik Irán, ahol bár az állam elismeri a keresztény közösséget, a vallás gyakorlói másodrendű állampolgárnak érezhetik magukat. A muszlim háttérből keresztény hitre áttérés börtönbüntetéssel sújtható, sok esetben a templomba járást is nemzetbiztonsági ügyként kezelik, és szankcionálják.
A tizedik Afganisztán, ahol a tálibok 2021. nyári hatalomátvétele után politikai stabilitás lett az országban, ám a kisebbségek szisztematikus elnyomása is jellemzővé vált.
Az 50-es listán meglepetésre a 11. helyen szerepel India, ahol az utóbbi években megnövekedett a hindu szélsőségesek által idegenek ellen elkövetett garázdaságok száma: a hindu fundamentalisták szerint India csak a hinduké.
Algéria azért ugrott előre a lista 15. helyére, mert az országban működő negyvenhét protestáns közösségből már csak négy folytathatja működését. A listán a 19. Kína, ahol 2023-ban tízezer földalatti keresztény közösség működését számolták fel a hatóságok.
Az első 50-ben az utolsó helyen, de ott van egy félig európai állam is: Törökország.
Az Open Doors elemzése megjegyzi: a vallásos nacionalizmus és az iszlám értékek hangsúlyozása hozzájárult ahhoz, hogy sok keresztény hitű török az ország elhagyása mellett döntött az utóbbi években.
A teljes cikk a Mandineren olvasható!
Kiemelt kép: Pixabay
