Boris Kálnoky Orbán tusnádfürdői beszédét értékelte a Die Weltwoche hasábjain.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke minden évben beszédet mond az erdélyi Tusnádfürdőn, amelyet a világ feszült figyelemmel követ. Véleményem szerint az idei beszéd volt a második legfontosabb, amit valaha mondott.
A legfontosabb a legelső politikai beszéde volt 1989-ben, még diákvezérként, amikor az orosz csapatok kivonását és a Habsburgok elleni magyar szabadságharc nemzeti vízióinak megvalósítását követelte. Ez katapultálta őt egyik napról a másikra a nagypolitika színpadára, nemzetközi szinten is.
Mindenki, aki látta őt, megértette, hogy ez a fiatalember a rendszerváltás után nagy szerepet fog játszani Magyarországon.
Orbán Viktor akkoriban liberálisnak mutatta magát, de ezt a beszédét szóról szóra meg tudná ismételni jelenlegi önképében, konzervatívként.
Amit idén mondott, azért volt fontos, mert teljes körű elemzést adott a világ helyzetéről, felvázolta a 2050-ig előre látható fejleményeket, elhelyezte mindebben Magyarország helyét, és meghirdette azt a »nagy stratégiát«, amellyel Magyarországnak ebben az új világrendben, korunk korszakos változásai közepette kell maximalizálnia a siker esélyeit – mert ezek a változások egyben lehetőséget is jelentenek.
Aki tehát ezt a beszédet tanulmányozza, az pontosan láthatja, hogy Magyarországnak mi a célja a következő években. Ez teszi fontossá a szöveget Magyarország számára, de nemzetközileg is:
Orbán Viktor az egyetlen politikus a világon, aki nyilvánosan és érthetően olyan átfogó, előremutató és cselekvésorientált elemzéseket ad elő, amilyeneket kevés más szakértő tesz nehezen érthető nyelven.
Ráadásul egy ilyen Orbán-elemzés soha nem egy magányos esszé, hanem egész kormányának elemzési potenciálját, valamint amerikai és nyugat-európai tanácsadók és szakértők hozzájárulását tartalmazza.
Mit mondott tehát Orbán?
Elismerte, hogy alábecsülte a világ strukturális változásának sebességét és mértékét. Az ukrajnai háború felgyorsította az összes átalakulási folyamatot, és láthatóvá tette a brutális igazságot: hogyan néznek ki az erőviszonyok a világban, és mit jelent ez a jövőre nézve.
A Nyugat elbúcsúzott a nemzetállamtól – mondta -, ellentétben a közép- és kelet-európai országokkal, amelyek csak ebben a keretben találják értelmesnek a politikát.
Mert csak a nemzetállam kínálja azokat az értékeket, amelyek a társadalmi erkölcs alapján történő közös cselekvést egyáltalán lehetővé teszik.
A nemzetállamtól, annak kultúrájától és értékeitől való elfordulás a nyugati országokban visszafordíthatatlan. Keleten azonban ez az út nem járható.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (háttal, k) elõadást tart a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdõn 2024. július 27-én. Mellette Németh Zsolt, az Országgyûlés külügyi bizottságának fideszes elnöke és Tõkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (háttal, j-b).
Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
