Brüsszel válaszolt Ómolnár Miklósnak a szombati, leleplező videójára, amelyben a Mediaworks bulvár és magazin üzletágának igazgatója megszerezte és bemutatta az Európai Bizottság által kötött vakcinaszerződéseket. A válasz megerősíti Ómolnár videójának a tartalmát, miszerint valóban a brüsszeli testület szerződött a vakcinagyártókkal.
Mint az közismert, az Európai Bizottság szóvivője, Stefan De Keersmaecker néhány napja még azt mondta, hogy nem Brüsszel, hanem a tagállamok szerződtek a vakcinagyártókkal. Állítása szerint „a Bizottság ebben nem játszott szerepet”.
Most azonban beismerték, hogy ez nem igaz. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének a válasza szerint az Európai Bizottság hat vakcinagyártóval kötött előzetes megállapodásokat, amelyeket „sensitive” (érzékeny) megjelöléssel láttak el.
Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete szerint a vakcinagyártók üzleti érdekei miatt kellett szenzitív módon, azaz bizalmasan kezelni ezeket a megállapodásokat. Brüsszel értelmezése alapján a szerződéseket csak a partnerek beleegyezésével hozhatják nyilvánosságra. Három keretszerződés (AstraZeneca, CureVac, Sanofi-GSK), bizonyos adatok kitakarásával már megismerhető.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában méltatlannak minősítette azt, hogy az Európai Bizottság megpróbálja letagadni a szerepét a vakcina beszerzésekben. “Ha nyilvánosságra hoznák a szerződéseket azok, akik egyébként állandóan az átláthatóságra hivatkoznak, akkor ez világosan ki is derülne” – mondta.
Visszatérve az alapkérdésre: vajon miért hazudott az Európai Bizottság szóvivője?
Nyilván nem magától tette, hanem erre utasították. Valahogy meg kellett védeni a mundér becsületét akkor, amikor már számtalan Uniós ország vezetője kifejtette, hogy a Bizottság képtelen volt tisztességes szerződéseket kötni, azaz kötbért, elsőbbségi szállítást és egyéb jogilag kötelező feltételeket szabni a vakcinagyártókkal való szerződésekben.
Egyre világosabb, hogy a brüsszeli bürokrácia egy olyan átláthatatlan dzsungel, ahol kevés a szakértő és sok a hazájáből “ajándékként” oda küldött közepes, vagy még annál is kevesebb szakmai tudással rendelkező politikus.
Normális esetben ez így nem mehetne tovább. Gyökeres reformokra, kisebb és sokkal gyorsabban döntő vízfejre lenne szükség és önmagában még az sem lenne elegendő, ha Ursula von der Leyen helyett valaki más vezetné a Bizottságot.
