A kezdeményező bizottság keresetet nyújtott be, miután az EB 2021. január 15-én közölte, hogy nem indítja be a jogalkotást az európai kisebbségvédelmi kezdeményezés kilenc pontja kapcsán – írta a Magyar Nemzet.
“Alaposan megvizsgáltuk a bizottság válaszát, és jogi képviselőinkkel arra a következtetésre jutottunk, hogy a közleményében súlyos hiányosságok vannak. Amellett, hogy a bizottság döntésével hátat fordított a több mint egymillió aláírónak, Európa ötvenmilliónyi, kisebbségben élő polgárának és az Európai Parlament háromnegyedes többségének, jogi kötelességét sem teljesítette.
Az uniós törvényszéknek benyújtott részletes dokumentációban a jogi és procedurális hiányosságokra világítunk rá, és a döntés megszületéséig – amely akár másfél-két évig is elhúzódhat – folytatjuk a munkánkat az uniós kisebbségvédelmi törvények megszületéséért – nyilatkozta Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője és a kisebbségvédelmi kezdeményezés európai aláírásgyűjtését koordináló FUEN elnöke.
A kereset szerint a bizottság nem indokolta meg kellőképpen az MSPI több pontjára adott elutasító válaszát – a kilenc javaslat közül hét esetében nem tett eleget az indokolási kötelezettség követelményeinek –, ami eljárási hibának minősül. Indoklásuk szerint a bizottság nem vette figyelembe és elmulasztotta megválaszolni az MSPI képviselőinek szóbeli észrevételeit és magyarázatait.
Az uniós szervezet döntése értelmében hiába szereztek a szervezők Európa-szerte összesen 1,1 millió támogatói nyilatkozatot a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmét célzó aláírásgyűjtéssel, és hiába szavazott az európai parlamenti képviselők elsöprő többsége a kulturális és nyelvi sokszínűség megerősítése mellett. A kisebbségvédelmi kezdeményezés mögé ráadásul a nemzeti parlamentek is odaálltak, függetlenül az őket jellemző politikai többségtől. A magyar Országgyűlés és a német Bundestag mellett például a holland alsóház, a Tweede Kamer is támogatta az ügyet.