Nyugaton a nemzetet és az államot azonosnak tekintették régen és most is, míg Közép-Európában a történelmi fejlődés miatt ez másképp alakult. A nyugati értelmiség keveset tud a régió történelméről. A közös közép-európai identitás kialakítását segítenék a közös emlékezetnapok – mondta Kiss.Gy.Csaba a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában.

A szembenállás Nyugat és Közép-Európa között nem válik hasznára az Európai Uniónak. A sikeresebb együttműködés érdekében született meg a Közép-Európa magyar szemmel címen Bába Iván, Gyurcsík Iván és Kiss Gy. Csaba kötete, amelyet a szerzők vitairatnak szántak, hogy jobban megérhető legyen a térség a külső szemlélők számára.

Másképpen alakultak ki a modern nemzetek Nyugaton és Közép-Európában. Utóbbi esetében a nemzet és az állam nem fedte le tökéletesen mindig egymást – mondta a történész. A 19. században amikor kialakultak a modern nemzetek Európában, a Magyar Királyság az Osztrák-Magyar-Monarchia része volt.

Ezzel szemben Nyugaton a nemzetet és az államot azonosnak tekintették és tekintik most is.

A közép-kelet-európai térség több országában a történelmi sajátosságok miatt jelentős számú nemzeti kisebbség él. A történész szerint Nyugat-Európában nem értik a nemzeti problémáinkat. Ennek oka az előbb említett történelmi fejlődésbeli különbségek mellett az, hogy nem ismerik a kommunista korszak történelmét.

Sokan úgy vélik, hogy egyfajta internacionalizmus valósult meg. A kommunizmus nem fagyasztotta be a nemzeti kisebbségek kérdését. A nyugati politikai és véleményformáló értelmiség előtt kevéssé ismert, milyen mértékű is volt az elnyomás a nemzeti kisebbségekkel szemben Ceaușescu Romániájában vagy Todor Zsivkov Bulgáriájában.

Nyugaton a kisebbségek ügyében a pozitív példák között említette Dél-Tirolt és a finn-svéd együttélést, amivel szemben helyezkedik el a katalán konfliktus, mely több szempontból hasonlít a közép-európai helyzetre.

Közép-európai identitás

Létezik közép-európai identitás, de a sorsközösség tudata még erősen nem alakult ki, a közös történelmi élmények ellenére sem. A térséget a 20. század két totalitárius diktatúrája is sújtotta.

„Hasonló a gondolkodásmódunk, a reflexeink.” Nagyon fontos lenne ezt a közös identitást sokkal jobban építeni. Ehhez a tudományos kapcsolatok erősítése mellett egymás nyelvének ismerete is segítene, valamint az emlékezetpolitika.

„Az emlékezetpolitika azért fontos, mert a nemzeti identitást nem lehet építeni közös emlékezet nélkül”
– fogalmazott.

Szélesebb, közép-kelet-európai megközelítésben ebbe a közös emlékezőhelyek, történelmi személyek tartózhatnak bele. Ilyen Szent Adalbert cseh származású egyházi vezető, aki megkeresztelte és bérmálta Szent Istvánt, és Lengyelországban lett mártír. De a közös emlékezetpolitikához tartozik az 1956-os forradalom, vagy az 1980-as lengyel események, amelyek a szabadságért és demokráciáért való küzdelmet jelentették.

Történnek lépések abba az irányba, hogy az országokon átnyúló közös emlékezetpolitika alakuljon ki. Amennyire fontos a magyar-lengyel barátság, ugyanennyire fontos a magyar-cseh, vagy a magyar-szlovák barátság is – fogalmazott a történész.

A teljes cikk a hirado.hu-n olvasható