Egyre erősödnek a föderalista nézeteket valló politikai erők az európai politikában. Ezek közé sorolhatóak a magyar balliberális oldal politikusai is.
A föderalisztikus építkezés egyik jelentős sarokköve lehet az u.n. transznacionális lista, mely az európa parlamenti választásokkal kapcsolatban kapna fontos szerepet. Ez azt jelenti, hogy lenne a nemzeti listákon kívül egy nemzetközi, nemzetek feletti lista is, melyre szavazhatnának a tagállamok választópolgárai. Ezek összetétele vegyes lenne persze, és a gyakorlatban ez azt jelentené, hogy egy magyar választó majd olyan listára is szavazna, amelyen esetleg egyetlen magyar képviselő sincs.
Ennek egyik megnyilvánulása volt az Alkotmányügyi Bizottság (AFCO) eheti, európai választási reformról szóló vitája is, ahol Trócsányi László a Fideszes EP képviselő kijelentette: a transznacionális lista nem alkalmas az Európai Parlament működésének demokratikusabbá tételére, pusztán a kisebb tagállamok befolyását csökkenti az európai politikában.
„A javaslat célja világos. A jelenlegi szabályok a nemzeti pártok részére biztosítja a jelölt állítást. A megválasztott képviselők nemzeti delegációk részei. Amennyiben a transznacionális lista bevezetésre kerülne, a nemzeti pártok veszítenének jogosítványaikból, a választók pedig még távolabb kerülnének a megválasztott képviselőktől. Egyes, a javaslattal szemben kritikus európai parlamenti képviselők hangsúlyozzák, hogy ez a demokráciát nem erősítené, továbbá csökkentené a kisebb tagállamok befolyását, mint például Magyarország az európai politikai döntésekre.”
Az Európai Egyesült Államok eszméjét teljes mellszélességgel támogatók, például Dobrev Klára az MSZP és a Momentum politikusai persze Brüsszeltől várják befolyásuk megerősödését. Támogatják azt a célt, hogy a migráció révén egyre színesedő Európában a nemzeti érdekek és karakterek feloldódjanak egyfajta „birodalmi” logikára épülő újfajta államalakulatban. Ez a globalista erők érdeke.
Noah Harari izraeli történettudós Sapiens című könyve szerint egyre közeledünk egy világkormány koncepciójához, hiszen földünkön olyan problémák keletkeznek, mely globális irányítást feltételeznek: lásd környezetvédelem, űrkutatás, vagy újabban a pandémia. Soros György nyitott társadalma régóta ezt az elképzelést támogatja és próbálja minden módon megvalósítani a nemzeti kormányok ellenében is. Európa a jelenlegi civilizáció bölcsője azonban nem válhat ilyen orwelli birodalommá. Márpedig a föderációs törekvések ennek a célnak igyekeznek megágyazni. Ennek egyik lépcsőfoka az EP alkotmányügyi bizottsága előtt lévő javaslat, melyet a Fidesz képviselője nem tart elfogadhatónak.
„Nehezen tudom elképzelni, hogy a magyar választókat nagyobb választói aktivitásra késztetné, ha egy olyan listára kellene szavazniuk, amelyen számukra ismeretlen nevek szerepelnek, vagyis a választópolgár és a képviselője között megszűnne a kapcsolat. Kötve hiszem, hogy a transznacionális lista az Európai Parlament működését demokratikusabbá tenné, arra viszont alkalmas lenne, hogy a nemzeti pártok szerepvállalását csökkentse. Az Alkotmányügyi Bizottság néhány hangadója kiemelt jelentőséget tulajdonít a transznacionális lista bevezetésének, így mindent meg kell tennünk azért, hogy az Európa jövőjéről szóló vita kapcsán ezt a „választójogi reformot” sikerüljön süllyesztőbe tenni” – írja sajtóközleményében Trócsányi László.
Forrás: http://fidesz-eu.hu/
