Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna erős, stabil és demokratikus ország legyen, kiáll területi egysége és önállósága mellett, ugyanakkor elvárja, hogy tartsa tiszteletben a nemzeti közösségek, köztük a magyar közösség jogait – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, az uniós tagországok külügyminisztereinek egynapos, informális, videókapcsolaton keresztül tartott ülését követően.
Szijjártó Péter a Facebookon közzétett videójában emlékeztetett: Ukrajnában az elmúlt esztendőkben folyamatosan megsértették a magyar közösség jogait, egyebek mellett a nyelvhasználatot érintően a kultúra, a média, közigazgatás és az oktatás területén. Magyarország
„megütközéssel vette tudomásul a kárpátaljai magyar közösség vezetőivel szembeni megfélemlítő eljárásokat, mint ahogy nem segíti a kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatot az sem, hogy a kettős állampolgársággal rendelkezők felderítésére akciók indultak”
– közölte.
Tájékoztatása szerint a tanácskozás során arra kérte az ülésbe bekapcsolódó Dmitro Kuleba ukrán külügyminisztert, hogy tartsák tiszteletben a kisebbségi jogokat, és kerüljék a magyar nemzeti közösség olyan módon történő beállítását, mint amely közösség bármifajta veszélyt jelenthetne Ukrajna területi integritására. Kijelentette: a kárpátaljai magyarság mindig számíthat az anyaország, a magyar kormány támogatására.
„Mindig, minden nemzetközi fórumon ki fogunk állni a kárpátaljai magyarság és jogiak mellett”
– fogalmazott a miniszter.
Magyarország támogatja Ukrajnát egyebek mellett több mint kétezer olyan ukrán gyermek számára nyújtott üdülési lehetőség biztosítása által, akiknek szülei érintettek az ország keleti felében zajló harcokban. Magyarország negyvennél is több ukrán katona gyógykezelését is vállalta, gázt szolgáltatott az abban hiányt szenvedő Ukrajnának, ötven lélegeztetőgépet biztosított az országnak, illetve kórházak működéséhez adott több mint 10 millió dollár segítséget a koronavírus-járvány elleni küzdelem sikere érdekében – emelte ki.
Jogos tehát az a magyar elvárás, hogy Ukrajna tartsa tiszteletben a kétoldalú, valamint a nemzetközi vállalásait, köztük a magyarok jogait – húzta alá. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, Magyarország kifejezte szolidaritását Lengyelországgal a Fehéroroszországban élő lengyel nemzeti közösség vezetőjének letartóztatása, illetve Csehországgal is az Oroszországgal kialakult diplomáciai viszálya miatt.
„Magyarország pontosan tudja, milyen az, amikor egy nemzeti közösség jogait megsértik, hiszen a kárpátaljai magyarság is ilyen szemléletmóddal kénytelen szembesülni”
– fogalmazott.
A cotonou-i megállapodást felváltó, múlt héten elfogadott, afrikai, Karib-tenger menti és csendes-óceáni államok csoportjával aláírt új partnerségi megállapodásról Szijjártó Péter azt mondta, az egyezmény alapvetően a migráció erősítéséről, a migrációs folyamatok ösztönzéséről szól. Elmondta, Magyarország ellenezte a megállapodás vonatkozó részét, úgy gondolja ugyanis, hogy a migráció további ösztönzése komoly egészségügyi és gazdasági kockázatokat jelent. Az etiópiai helyzettel kapcsolatban azt mondta, Magyarország figyelme a keresztény közösség megvédésre irányul, ez idáig mintegy 2,5 millió dollár segítséget nyújtott az ott élő közösségnek. Reményét fejezte ki az ország stabilizációja, békéje iránt és abban a tekintetben is, hogy a térség nem válik újabb migrációs folyamatok kiindulópontjává. A libanoni helyezettel összefüggésben a miniszter azt közölte, Magyarország elutasít minden olyan kísérletet, melyek szerint egyes európai országok nyomást próbálnak gyakorolni a keresztény közösséget képviselő pártra. Magyarország álláspontja, hogy Európának, az Európai Uniónak ki kell állnia a keresztények mellett, bárhol is éljenek a világban – tette hozzá Szijjártó Péter.
MTI
