A honi ellenzéknek kellenek az „erős képek”, s mi lehetne annál figyelemfelhívóbb, mint a koporsókban turkálás. Megfogadván politológusaik tanácsát, jól kifizetődőnek látszik a vírusjárvány halottain keresztül szavazatokat szerezni a bizonytalankodóktól. Minden lehetséges felületen teljes erővel nyomják a mantrát, a gyilkos Orbán országa mindenkinél több halottat termelt. Bár az uniós adatok és a statisztikaszámítás módszertana teljesen ellentmond nekik, de ne tévedjünk, ha van remény egy-két újabb szavazat bezsebelésére, nem fognak elpártolni a hazugságuktól.
A 2021-es év első 12 hetében 6,6 százalékkal emelkedett a 2019-es adathoz képest a halálozások mértéke. Eddig az EU 16 országából van erre vonatkozó adat, és ezek közül hazánk a kilencedik helyen áll. Windisch László, a KSH elnökhelyettese szerint a járványkezelés hatékonyságát ez a többlethalálozási adat pontosabban mutatja, mint az egyes országok által szolgáltatott koronavírusos halálesetekre vonatkozó számok összehasonlítása.
„A járványkezelés eredményét nem lehet egyetlen mutató által kifejezni, értékelni. Az ugyanakkor biztos, hogy a többlethalálozási adatok vizsgálata pontosabb képet fest, mint az egyes országok által szolgáltatott, koronavírus okozta halálozásra vonatkozó statisztikák” – fejtette ki a Magyar Nemzetnek Windisch László.
A KSH elnökhelyettese hangsúlyozta, előfordulhat, hogy egyes államokban az adatok nem kerülnek be megfelelően a rendszerbe. Litvánia és Szlovákia például csak a 2020. évi többlethalálozás mintegy harmadát számolta el a koronavírus következményének.
„Az ezen felül is jelentős halálozási többletre egyelőre nincsen ezen országok részéről magyarázat. – Mivel olyan esemény, például háború vagy más jelentős járvány nem ismert, ami magyarázatot adhatna ilyen mértékű halálozási növekedésre, ezért nem kizárható, hogy valójában több országban is magasabb lehetett a tényleges Covid-halálozás, mint a hivatalosan jelentett esetek” – mutatott rá Windisch László.
Hazánkban 2020-ban a többlethalálozás 86 százalékát teszik ki a hivatalosan a koronavírus következményeként elismert halálozások, míg a legtöbb EU-s tagállam esetében jóval jelentősebb az eltérés.
Hét olyan uniós ország van, amelyek a többlethalálozás felét sem ismerik el Covid-halálozásként.
„Hiába számol hivatalosan a WHO módszertana alapján egy tagállam, ha valamiért nem ülteti át pontosan a gyakorlatba ezt a metódust. Márpedig sok esetben vélhetően erről van szó, mivel nem lehet más magyarázatot adni arra, hogy ugyanúgy megnő valahol a halálozás, mint a többi államban, de csak az emelkedés feléről ismerik el, hogy a koronavírus következménye volt” – húzta alá Windisch László.
A KSH elnökhelyettese felhívta rá a figyelmet, hogy az Eurostat legfrissebb elemzése szerint a vírus előtti utolsó négy év átlagához képest csak tavaly novemberben és decemberben volt a magyar halálozási növekedés az EU átlagánál magasabb.
„Még idén január–februárban is alatta voltak a magyarországi számok az unió átlagának” – mondta Windisch László.
Az adatokból az is kiderül, hogy idén, az első 12 hétben, március 28-ig – 2019-hez, az utolsó járványmentes évhez viszonyítva – 6,6 százalékkal emelkedett a halálozások száma hazánkban.
„Eddig 16 uniós tagállamból van legalább 12 hétre adatunk. Ezek közül a középmezőnyben, a kilencedik helyen állunk” – ismertette a szakember, aki a pontosság kedvéért arra is felhívta a figyelmet, hogy a többlethalálozási mutató sem mutatja meg egyértelműen az egyes országok járványkezelésének az eredményességét, de pontosabb képet fest, mint a tagállamok adatainak az összehasonlítása.
Forrás: hirado.hu / 2022plusz
Fotó: Kunhalmi Ágnes Facebook oldala
A „hullarablók” a képen: Kunhalmi Ágnes, Szabó Tímea, Jakab Péter, Gyurcsány Ferenc és Kanász-Nagy Máté
