A közelmúltban Orbán Viktor miniszterelnök Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel és Matteo Salvinivel, az olasz Liga elnökével folytatott megbeszélést Európa jövőjéről, illetve a jobboldali erők lehetséges együttműködéséről. A találkozón olyan közös program összeállítását határozták el, melyben központi szerepet kap – egyebek mellett – a nemzeti szuverenitás védelme, a családok támogatása, Európa keresztény gyökereinek megőrzése, továbbá az illegális migráció és az antiszemitizmus elutasítása.

A Századvég az Európa Projekt kutatás eredményei alapján megvizsgálta, hogy az európai közvélemény hogyan vélekedik az említett értékekről, célkitűzésekről, valamint, hogy van-e helye a szóban forgó alapelvekre épülő politizálásnak kontinensünkön.

Az EU 27 tagállamára és az Egyesült Királyságra kiterjedő közvélemény kutatása szerint, az európai polgárok háromnegyede (75 százaléka) aggasztónak gondolja az illegális migránsok beáramlásának problémáját, továbbá 2016 és 2020 között 47-ről 57 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint a legtöbb migráns gazdasági céllal, valamint szociális juttatások reményében érkezik Európába. Kérdéses, hogy a bevándorláspárti politikai érdekeket artikuláló brüsszeli elit mennyiben veszi figyelembe az európaiak említett fenntartásait az illegális migrációval összefüggésben.

Kifejezetten a demográfia változások szempontjából vizsgálva a kérdést elmondható, hogy az európaiak 57 százaléka úgy véli, a népességfogyást nem a migráció elősegítésével, hanem a gyermekvállalás ösztönzésével kell megállítani. Miközben tehát Európa-szerte világos választói igény mutatkozik a családbarát politika következetes képviseletére, az Európai Bizottság és az Európai Parlament politikájában a migráció támogatása jut hangsúlyosabb szerephez.

A Századvég felmérése szerint az európai válaszadók többsége (55 százaléka) megőrizné Európa keresztény kultúráját és hagyományait, míg a kereszténységen való túllépést támogatók aránya 35 százalékra tehető. A nyugat-európai jobboldali erők baloldali fordulata, a muszlim hátterű migráció ösztönzése szükségszerűen maga után vonta a kereszténység iránti elkötelezettség európai gyengülését, mely folyamat visszafordítása a formálódó magyar-lengyel-olasz jobboldali értékszövetség kiemelt feladatává válhat.

Mind az európai baloldal, mind a jobboldal hosszú időn keresztül természetes szövetségesként kezelte a zsidó közösségeket, illetve politikai alapvetésként rögzítette az antiszemita megnyilvánulások elutasítását. Az aktuálpolitikai érdekek alakulása, valamint az Európába érkező, gyakran antiszemita érzületű tömegeknek való megfelelési igény azonban ezen a téren is változásokat hozott.

Ennek fényében kevésbé meglepő, hogy az európaiak 24 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy zsidóként nem érzi, illetve nem érezné magát biztonságban, valamint minden negyedik európai polgár (a megkérdezettek 25 százaléka) úgy látja, hogy tapasztalható különbségtétel a zsidó emberek és a nem zsidók között.

Mindezek alapján megállapítható, hogy több, kifejezett választói igényről az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament nem vesz tudomást. Miután a korábban markánsan kereszténydemokrata, jobbközép erők a balliberális oldal kívánalmainak kezdtek el megfelelni, széles választói rétegek maradtak pártképviselet nélkül európai szinten, a pártstruktúrák eltolódásához ugyanis nem igazodtak maradéktalanul a választópolgárok. A körvonalazódó jobboldali értékközösségnek így reális esélye van megszólítani azokat a választókat, akik továbbra is fontosnak ítélik Európa hagyományos arculatának megőrzését.

A felmérésről bővebben itt olvashatnak.