Az emberiség története jórészt egymást váltogató birodalmi törekvések története. Birodalmak erős helyi közösségek bázisán szoktak létrejönni, ha a közösség vezetőinek törekvése egyre nagyobb terület és népesség feletti uralomra irányul, és ha ehhez sikerrel tudják felhasználni közösségük szélesebb értelemben vett anyagi és emberi erőforrásait.

A tartós sikernek sokáig az volt a záloga, hogy az erőforrásokat rendelkezésre bocsátó tömeg részt kap a terjeszkedés hasznából is (szabad rablás engedélyezése). A birodalmi terjeszkedés ritkán szokott békés úton megvalósulni, szinte mindig velejárója az erőszak és a háborúk. A hódítók ugyanis a meghódítottak erőforrásainak felhasználásával kívánnak tovább terjeszkedni, amivel szemben a hódoltatottak ellenállást tanúsítanak…

…Olyan esetek is voltak, hogy a birodalmi törekvés ellenőrzése alá vette magát a pénzt is és időlegesen sikeres is volt a terjeszkedésben. Erre láttunk példát Bonaparte Napoleon, a császári Németország, és a 3. birodalom esetében, azonban mindkét kísérlet bár időlegesen nagyon eredményes volt, de viszonylag rövid életű.

A történelmi újkornak nevezett korszakban egy máig világbirodalomként működő merőben új birodalmi szerkezet jött létre, az angolszász birodalom.

Alaposan megváltozott a pénz és a hatalom egymáshoz való viszonyulása, a korábbi esetekhez viszonyítva.

Mindenek előtt az angol ún. polgári forradalomban az uralkodói hatalommal véresen leszámoltak, az uralkodót kivégezték és kezdésként köztársaságot hoztak létre. Mindegy fél évszázad azt a tapasztalatot szülte, hogy ez a működési forma nem ideális a pénztőke számára, nehéz ugyanis a több párt uralta politikát egyszerű eszközökkel rávenni arra, ami a tőkének éppen kedvére van, mindig van ellenző. Sokkal könnyebb megállapodni csak az uralkodóval, mint végeláthatatlan küzdelmet folytatni a parlamenti erőkkel, feltéve, ha az uralkodó csak uralkodik de nem kormányoz. Helyette megteszik ezt azok a tőkecsoportok, akik a parlamentben éppen többségben vannak (őfelsége kormánya), és máskor meg azok, akik most éppen őfelsége ellenzékét képezik, de esélyük van arra, hogy a következő választásokon ők legyenek őfelsége kormánya. Ez az állam üzemeltetési mód híresült el mint az idealizált parlamenti demokráciára épülő alkotmányos királyság, és vált „demokratikus” etalonná…

…1871-ben az újraszülető német birodalom… frissen kibocsátott pénzét, a birodalmi márkát arany fedezettel bocsátotta útjára, félő volt, hogy a német pénz leszorítja a brit fontot a pályáról. Gyorsan lépni kellett. Erről szólt a két búr-angol háború 1880-80 és 1889-1902). Dél-Afrika akkor már bizonyított nagyon gazdag aranylelő helyeiért, és a lehetőségért, hogy a britek is belépjenek az aranyfedezetű nemzetközi pénzügyi rendszerbe (aranystandard). Nagyon valószínűnek tűnik, hogy a németek tengeri hatalmának növekedése is kellett ahhoz, hogy az angolszász birodalom szíve-lelke – a pénz – 1913-ban áttegye székhelyét az Egyesült Államokba, és megalapítsa a ma is világpénzt kibocsátó Federal Reserve bankokat, természetesen ismét magánbankként és máig ismeretlen tulajdonosi körrel…

…A dollár kapcsán megújult angolszász pénzbirodalom szárnyalni kezdett a két világháború következtében. A múlt század húszas éveiben a korábbi európai hitelezőkből – a vesztesekből és a győztesekből is – egyaránt hiteladósok lettek, dollárban. Az igazán nagy lépés azonban a 2. világháború után következett be.

A pénzbirodalmat fenyegető konkurens Németország végképpen lekerült a napirendről, a dollár nemzetközi méretekben is hivatalos világpénz lett. Ebbéli minőségét nemzetközi szervezetek (IMF,Világbank, hitelminősítők) erősítették meg, akik mindig alkalmasak voltak, hogy az esetleges konkurensekre fegyelmező hatást gyakoroljanak.

1945 után indult el a fizikai korlátjaitól (aranyfék) formálisan is végleg megszabadult fedezet nélküli (papír) pénzlavina, és tette magáévá a világ szinte minden valamire való gazdasági pozícióját. Ráadásul a terjeszkedés ellenzőinek számolniuk kellett a brit birodalom legszebb idejéhez hasonlóan a pénzbirodalom érdekeit alátámasztó elrettentő katonai erőre is, amit a dollár gazdaállama polgárainak költségén üzemeltetnek. Mára világos, hogy

az eredetileg konkurensnek szánt európai pénzt, az eurót már bevezetésének pillanatában sikerült pénzbirodalmi alárendeltségbe rendelni. A 2008-09-es válság ennek egyértelmű bizonyítékát adta.

A több, mint négy évtizedes dinamikus terjeszkedés azonban beleütközött saját korlátaiba. Egyre több helyen fordul elő, hogy sikeresen védekeznek a pénzbirodalom permanens erőforrás kiszívó erőfeszítései ellen. Mára a sokáig egyeduralkodó globalista szemlélet mellett reneszánszát éli a patrióta szemlélet, amelynek terjedését az sem csorbítja, hogy a patrióta kormányokra mindenfajta negatív jelzőket aggat a pénzbirodalom legszervezettebb véleményhatalma: a nemzetközi média.

A patrióta kormányokat populizmussal vádolják, mintha az probléma lenne, ha egy kormány a népszerűségének gyümölcseként élvezi a közbizalmat.

Ennél is súlyosabb és igaztalanabb vád, ha ezeket a kormányokat letűnt diktatúrákhoz hasonlítják, miközben súlyos pénzek felhasználásával valóságos diverzáns hálózatokat (általuk pénzelt civil szervezetek) építenek ki ezekben az országokban.

A végelgyengülésnek azonban mára számtalan jele észlelhető. A gazdaállat államok, maga az USA és az Európai Unió több tagországa is, olyan súlyosan eladósodott, hogy finanszírozásuk a „legendás” piacról már eredményesen nem teljesíthető, mert ez a piaci kamatok (hozamok) olyan mértékű növekedésével járna, hogy az kilátástalanná tenné a kilábalásokat. Kénytelen a pénzbirodalom a gazdaállamokat saját rezsiben, saját kockázatra finanszírozni (Az USA-ban és az Unióban egyaránt több ezer milliárd dollár és euró a pénzbirodalmi bankokban a Federal Reserveben és az ECB-ben van.) Több jelentékeny ország nagy ívben kerüli el a fegyelmező intézményeket (IMF, Világbank) és saját intézményeket is gründol (BRICS). Több dollárt kikerülő kereskedelmi megállapodás is születik (legutóbb az Irán-Kína hosszú távú megállapodás). Sikerrel léptek fel az unió igazi civil patriótái is az újabb bekerítési hadművelet, a TTIP ellen. A fekete pénzek feltalálták a virtuális pénzvilágot (bitcoin).

Az angolszász pénzbirodalom agóniája a 2008-09-es válsággal látványossá vált. Ebből a kilábalás csak úgy lehetséges, ha a pénzbirodalom belátással lesz és felfedezi a saját visszahúzódásához vezető szükséges feltételeket. Ez azonban nagy áldozatokkal jár, sok méretes pozíciót kellene átengedni a feltörekvőknek.

Ma még nem ítélhető meg, hogy az agónia elmúlásba fordulása olyan békés lesz-e, mint volt ez a hajdani szovjet birodalomé, vagy súlyos, életveszélyes konfliktusokkal kísért.

Szükség lesz a józanságra, a tárgyló készség folyamatos fenntartására a közös siker érdekében.

Boros Imre
közgazdász

Illusztrációk: valutabank.hu