A katolikus egyházban május elseje Szent Józsefnek, a munkásnak a liturgikus emléknapja. A jeles napot XII. Piusz pápa rendelte el 1955. május 1-jén.

József, a Boldogságos Szűz jegyese, a Megváltó nevelőapja foglalkozását tekintve ács volt, egyszerű, kétkezi munkás. Ezért tisztelik a munkások védőszentjeként. Emellett az ácsok, a bodnárok, a favágók, az asztalosok, a kézművesek, a jegyesek, a keresztény házasságok, a családok, az üldözöttek védőszentje. Közbenjárását kérik a jó halál elnyeréséért és a katolikus egyház patrónusaként tiszteli, immár 150 éve. Az évforduló kapcsán Ferenc pápa a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, december 8-án tette közzé Patris corde („Atyai szívvel”) kezdetű apostoli levelét, abból az alkalomból, hogy IX. Piusz pápa 1870. december 8-án nyilvánította az egyház védőszentjévé Jézus nevelőapját, Szent Józsefet. Azzal a céllal tette ezt Ferenc pápa, hogy növelje a tiszteletet és a szeretetet e nagy szent iránt, biztasson a követésére, és a közbenjárására indítson imákban.

József jó ember volt, sok töprengés után az angyali jelenés nyomán mégis feleségül vette jegyesét. Az összeírás idején Betlehemben megszületett a gyermek Jézus (Mt 1, 18-24; Mt 2, 1-12).

A veszély elől engedelmesen Egyiptomba menekítette családját, majd hazatérésük után Názáretben telepedtek le (Mt 2, 13-23). Jézust 12 éves korában Jeruzsálembe vitték, de egy félreértés miatt nyomát vesztették, és csak harmadnap találták meg a templomban. Ezután visszatértek Názáretbe (Lk 2, 39-52). Jézus nyilvános működésének megkezdése előtt nem sokkal hunyhatott el, ám sem halála időpontját, sem sírhelyét nem ismerjük.

Mindkét evangélium úgy mutatja be Józsefet, mint aki az apa helyén áll a Megváltó életében. Lukács többször nevezi őt Jézus atyjának. Jézus József mellett dolgozott, megtanulta tőle az ácsmesterséget.

Szent Józsefet a mindennapok hallgatag szentjeként tiszteli a katolikus egyház. Nem hagyott hátra semmilyen bölcsességet, mégis a szent engedelmesség, a családi gondoskodás és a szerény alázatosság példaképévé vált.

II. János Pál pápa, a Redemptoris custos kezdetű apostoli buzdításában így elmélkedik:
„Amiként a názáreti család az üdvösség és szentség rendjében az emberi családok példaképe, hasonlóképpen elmondhatjuk ezt Jézus munkájáról is, melyet József, az ács oldalán végzett. Korunkban az egyház azzal kívánta kiemelni ennek a jelentőségét, hogy május hónap első napjára helyezte munkás Szent József liturgikus emléknapját.

AZ EVANGÉLIUMBAN NAGY MEGBECSÜLÉSNEK ÖRVEND AZ EMBERI MUNKA, KÜLÖNÖSEN HA AZT KÉZZEL VÉGEZTÉK!

A munka együtt lépett be a Megtestesülés misztériumába Isten Fiának emberségével, sőt sajátos módon részesült a megváltásból. József, munkapadjának köszönhetően, amelyen Jézussal együtt végezte tevékenységét, az emberi munkát is közelebb vitte a megváltás titkához.”

VI. Pál pápa Párbeszéd című írásában így ír: „Szent József a példaképe azoknak az alázatosaknak, akiket a kereszténység nagy célokra rendel. Ő annak a bizonyítéka, hogy nincs szükség rendkívüli dolgokra ahhoz, hogy az emberek Krisztus jó és hiteles követői legyenek, csak általános, emberi, egyszerű, de igaz és hiteles erények szükségesek.”

A bővebb írás itt olvasható: felvidek.ma

Kép forrása: Wikipédia