Hiba lenne, ha a Szent Korona tagságot a Nagyasszony főségének elismeréséhez kötnénk, mert ezen eszme katolikus – és nem vallástól független – jellegű. Ezt Mindszenty hercegprímás is elismerte.

A Szent Koronához tartozás, mint közjogi viszony, nem függ sem nyelvtől, sem vallástól. Ennek megállapítása akkor is nélkülözhetetlen, ha a Boldogasszony tisztelet túllép a római katolikus vallás keretein.

A Regnum Marianumban valóban egy különleges, történelemhordozó eszmerendszert tanulmányozhatunk, amelynek ismerete nélkülözhetetlen a magyar közjog történetének megértéséhez, s amely méltán érdemel nagy figyelmet a mai katolikus teológiában, a magyar eszmetörténet múltjában és jelenében. Ha egy nép azonos a saját történetével, akkor elválaszthatatlan tőle a Regnum Marianum gondolata.

A Szent Korona misztériuma azonban nem azonos a Szentkorona-tannal. Mint jogon túli elemnek, mint a kollektív tudattalanhoz kapcsolódó, abból táplálkozó ideának, a vallási tanítás mellett nagy jelentősége van a szentkoronás Mária-kultusznak. A Szentkorona-tan és a Regnum Marianum mégis két elmélet, minden szoros összefüggésüket és időleges egybefonódásukat elismerve, amint a Boldogasszony Anyánk gyönyörű éneke és a Himnusz is két szöveg és két dallam. Ahogy a két dallam azonos lelkiséget fejez ki, úgy a Regnum Marianum sugározza a Szent Korona misztériumát, rejtélyét, mérhetetlen szellemi mélységét, gondviselés küldte erőt adva a Szent Korona tanának.

A Regnum Marianum alapjául szolgáló Boldogasszony imádás sajátosan magyar jellegét, hazafiságát, karizmáját, bizakodást sugárzó erejét mutatja a XVIII. században első himnuszunknak tett ének:

Boldogasszony anyánk,

Régi nagy Pátrónánk!

Nagy ínségben lévén,

Így szólít meg hazánk:

 

S egy még korábbi változat:

Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátronánk: nagy ínségben lévén így szólamlik hazánk: Magyarországrúl Pannoniárúl, ne felejtkezzél el árva Magyarokrúl

Oh Atyaistennek kedves szép leánya! Krisztusnak szent Anyja, Szentlélek Mátkája Magyarországrúl etc.

Nyisd fel az egeket sok kiáltásunkra tégy méltóvá bennünk régi gratiákra; R. Magyarországrúl, Pannoniárúl etc.

Ime lásd mint kérünk, bűnünkbül kitérünk, tehozzád sóhajtunk énekszóval intünk: Magyarországrúl Pannoniárúl ne felejtkezzél el árva magyarokrúl.

Fordíts el hazánkrúl ennyi sok ínséget: melyben torkig ázunk, s nyerj már békességet. Magyarországrúl Pannoniárúl ne felejtkezzél el árva etc.

Legújabb korunk szép, értékes bizonyságtétele, a Boldogasszony mellett való elköteleződés legnemesebb kifejezése Mindszenty bíboros országfelajánlása. 1946. augusztus 25-én Székesfehérvárott Mindszenty József bíboros, Magyarország hercegprímása ünnepélyes keretek között Szűz Mária Szeplőtelen Szívének oltalmába ajánlotta hazánkat. A bíboros országfelajánló imádságának szövegét a számkivetett magyarok által építtetett fatimai Szent István-kápolna alapkövében is elhelyezték

„Boldogságos Szent Szűz, Nagyasszonyunk és Édesanyánk!

Szent István király halála óráján Neked ajánlotta életének nagy művét, a zsenge magyar kereszténységet, országát és koronáját. Beléd helyezte minden reményét, és nem csalatkozott: Te megvédted történelmének legválságosabb perceiben kilenc századon keresztül a magyart.

Első szent királyunk példájára mi is Hozzád fordulunk, s ma újólag Neked, a Te Szeplőtelen Szívednek ajánljuk a magyar kereszténységet, édes magyar hazánkat. Történelmünk mai sorsdöntő órájában gyermeki bizalommal zárjuk szeplőtelen édesanyai Szívedbe országunkat és népünket – egyesítve felajánlásunkat Szentséges Atyánk, XII. Piusz pápa felajánlásával – s esedezve kérünk, vedd oltalmadba örökségedet.

Ne tekintsd vétkeinket, melyekkel Szent Fiad Szívét és a Te Szeplőtelen Szívedet annyiszor megszomorítottuk. Te a tévelygő gyermekeidnek is jóságos Édesanyja vagy, és Szeplőtelen Szíved a bűnösök menedéke. Megbocsátó édesanyai szeretetedben bízva, s első szent királyunk érdemeire hivatkozva, töredelmes lélekkel kérünk az egész magyar nép bűneiért bocsánatot.

Ígérjük, hogy Szeplőtelen Szíved tiszteletét és engesztelését hazánkban minden erőnkkel előmozdítjuk. Szent István király példájára apostolkodunk, hogy eljöjjön a lelkekbe az Isten országa: az igazság és élet országa, a szentség és kegyelem országa, az igazságosság, a szeretet és a béke birodalma, melyben Krisztus a király, és Te vagy a királynő, ó, Édesanyánk és Világ Királynője!

Alázattal kérünk, áraszd ki mindnyájunkra édesanyai Szíved túláradó szeretetét, mely a jókat buzgókká, a bűnösöket igazakká teszi. Te, aki minden kegyelem közvetítője vagy, eszközöld ki számunkra az Egyház szabadságát, a lelkek békéjét és az ország felvirágzását. Adj szentéletű papokat és apostoli lelkületű világiakat, hogy rajtuk keresztül meginduljon a kegyelem áramlása Szent István országában, mely a Te országod.

Ne nézd méltatlanságunkat, hanem édesanyai Szíved mérhetetlen jóságát, s fogadd kegyesen felajánlásunkat, mint egykor Szent István felajánlását kegyesen fogadtad. Szánakozzál rajtunk, szegény, meggyötört, elesett magyarokon és ne késlekedjél kiesdeni számunkra Istentől az igazságosság és szeretet diadalát. Ámen.”

Amiként 1038, 1317, 1697, és 1896 esztendőkben felajánlották az országot a Magyarok Nagyasszonyána,  az idézett országfelajánlást Mindszenty József eredeti szövegével megismételte.  Ezt tette Erdő Péter bíboros, Esztergom-Budapest érseke is 2017. október 13-án a fatimai jelenések 100. évfordulóján, a soroksári Fatimai Szűzanya tiszteletére épült Szent István Király Plébániatemplom előtt tartott szabadtéri ünnepi szentmisén.

Egyetérthetünk, mert mai magyarokhoz, országlakosokhoz is szólnak  Mindszenty hercegprímás 1947. augusztus 15-én, a Boldogasszony Év megnyitásán mondott szavai: “A múltnak tanulságai útmutatói a jövendőnek. Egyént, családot, nemzetet nem engedünk testünktől, lelkünktől idegen gondolatokba beöltöztetni. Ragaszkodunk tépett hazánknak a múltból örökölt, a jövőben híven örvendő, kipróbált nagy történelmi alapjaihoz, s akár titokban, akár nyíltan, ápolni fogjuk fenntartó erőinket.”