Beszél majd az utókor – kiről? – doktor Bubóról. Ismerős? Volt nekünk egy tudós baglyunk, aki kígyónak lábsót, madaraknak fogsort ajánlott. De neki legalább volt diplomája.

Igaz, az egyetem Boa Konstrektora adta át, akiről még Bubó professzor is azt állította, idézem: „Füllentett a hüllő, az a vén bolondos, csak úgy rektor úr ő, ahogyan én orvos”. Ez is ismerős lehet, mert ma sem hiányoznak mindennapjainkból a doktor Bubók és Csőrmestereik.

Itt van például Karácsony doktor úr, aki ráadásul úgy kétszeres doktor, hogy egyszer sem lett az. Az első alkalommal ezt még tévedésnek lehetett álcázni, bár ha egy önéletrajzban olvasható a hamis állítás, elég nehezen. Hiszen Ön-életrajz, amit általában az illető önmagáról ír. De ne legyünk kicsinyesek. Ellenben másodszor ugyanabba a….belelépni – itt valami bűzlik.

Csak éppen azon az oldalon, ahová ál-doktorunk tartozik, nem érzékenyek az elvtársak a szagokra. Legalábbis akkor, ha a büdösség a soraikból árad. Mert az ellen-oldalról akkor is szagokat vélnek érezni, ha nincs is.

Ráadásul itt ez a nyelvtudás-dolog. Készséggel elhiszem, hogy Bubó Gergely kiválóan beszéli az ángliust, de nem ártana, ha a birtokolt nyelven meg is szólalna egyszer. Magam nem vagyok a papírok megszállottja, nyelvvizsga nélkül is lehet valaki perfekt angol, de akkor miért használja tolmácsként a külügyminisztert? Persze az sem bűn, ha valakinek – nyelvérzék híján – nem sikerül egy idegen nyelvet sem megtanulni. Van ilyen. Nem öröm, de előfordul. Azt állítani azonban, hogy tudok valamit, amit nem tudok, ha pedig leleplezik, siralmas képpel nyafogni, hogy bántják, nos, kérem, ez legalábbis szánalmas. Vagy felháborító, ki-ki döntse el, a finomabb vagy keményebb megnevezést tartja indokoltnak.

Az a gond, hogy a globalisták táborában csak kétféle bűn létezik. A bocsánatos, amit sajátjaik követnek el és a megbocsájthatatlan, vagyis az, amelyiket szerintük a konzervatív oldal követ el. Az első esetben elég, ha valaki vállat von, vagy kiszenved magából egy bocsánatkérést, már el is van felejtve, bármi történt is. És ha netán akad, akinek ez nem elég, az aljas, mocskos, gyűlölködő.

Ha ellenben valamilyen vélt vagy valós – mert ilyen is van – hibát vét az „ellenség”, azaz a patrióták közül bárki, annak vége. Vezényszóra ront rá a kiszemelt áldozatra a sajtónak nevezett termékeik mindegyike, éppen úgy, mint egy hiénafalka, amelyik vért kíván és vért is ont.

Nem igaz? Nos, akkor idézzünk néhány esetet. Itt volt például Kövér László sokat emlegetett „köteles beszéde”, amely soha el nem hangzott, ellenben kiderült, hogy maga a Csőrmester, Gyurcsány Ferenc találta ki. Kövérnek a nyakát akarták szegni, Gyurcsány ellenben a mai napig nem kért tőle bocsánatot az aljas manőverért. Lakájmédiájuk sem Kövér László gyalázásáért.

Borkai Zsolt. Kétségtelen, hogy egy általam is elítélt, de nem politikai, hanem magánéleti botlást követett el. Ami rá és a családjára tartozna – ha nem lenne a veszett falka, a bértollnokok hada – és persze az őket használó politikusok. Borkai bocsánatot kért, de ez nem volt elég, végül le kellett mondania. Nem úgy például Bíró László judapestezése és tetűcsúszdázása esetében, hiszen, bár ocsmány politikai megnyilvánulás volt, de „bocsánatot kért”, ami,  mivel globalista, azonnali és mindenki számára kötelezően elfogadandó feloldozást követel.

Szájer József. Ez is magánügy lenne (persze a provokáció, a titkosszolgálati manipuláció azóta nyilvánvalóan bebizonyosodott), sőt, ha az általuk sokat hangoztatott, sőt ünnepelt nemi identitás szabadságát komolyan vennék globalistáink, még üdvözlendő is. Ám mert az érintett a kormánypárt tagja volt, hiába kért bocsánatot, hiába mondott le tisztségéről, a csahos sajtó még pár hétig gyilkolta. Ellenben az ennél százszor súlyosabb kispesti drog- és korrupciós videón még a haverjukat sem akarták felismerni, hiszen „a mi kutyánk kölyke”.

Sorolhatnánk a történeteket még óraszám. Minek? Globalista oldalról minden megengedett. Hamis videók gyártása, mocskos, trágár megnyilvánulások, az életmentő vakcinák elleni propaganda, a lámpavasazás, akasztással, leszámolással fenyegetés, ezen soha nem találnak kivetni valót. Szemrebbenés nélkül letagadják a letagadhatatlant, mert nekik lehet. Lehet tolvajozni, korruptozni, diktatúrázni, lehet Brüsszelben hazudozni, mert ők a globalisták, Isten előtt az elsők, tudói mindeneknek.

Hát, hölgyeim és uraim (valamint LMBTQ emberek) odaát, finoman fogalmazok: Egy frászt! Elég volt belőletek, a mocsokból és gyűlöletből, a hazugságokból és aljas fenyegetőzéseitekből. Sajnálatos, hogy az előző, kétharmaddal megnyert választás alkalmával elhangzott miniszterelnöki ígéret nem teljesült, azaz nem vett elégtételt rajtatok senki. Lehet, hogy a jövőben sem fog, mert mi nem ti vagyunk. De előbb-utóbb az aljasságnak megjön a böjtje. Az oroszlánra támadó hiénafalka is csak akkor képes legyűrni azt, ha egyedül van. Mi viszont sokan, nagyon sokan vagyunk.

2022-ben is elegen leszünk. Akkor mi lesz, Bubókák?