Amikor valaki fontos, hálás, de nehéznek ígérkező, képességeit próbára tevő feladatot kap, arról így számol be: „a közösségteremtés izgalmas kihívásnak tűnt”; „valódi kihívás számomra ez a szerep”; „szülőnek lenni a legnagyobb kihívás az életemben”. Az idézett közlések szabatosan, magyarosan: nem mindennapi (vagy emberpróbáló, a képességeimet, ügyességemet, hozzáértésemet próbára tevő) lehetőség. Vagy: próbatétel, erőpróba, megpróbáltatás, felelősség.
Az angol sportkifejezés, a challenge (’küzdelemre kihívás’) tükörszavának erre a szüntelen s egyre több életterületen burjánzó használatára – egyszersmind felesleges jelentésbővülésére – példák százait hozhatnánk. Alkalmazzák egyebek között (megoldandó) probléma, (leküzdendő) nehézség megjelölésére: „A világ legnincstelenebb régiójában természetesen az első kihívás a szegénység”; „A hó, a jég mind olyan kihívás az utakon, amik még a gyakorlott vezetők életét is megkeserítik”; „Úgy éreztem, a vele való beszélgetés kihívás elé állít, miközben kétségtelen volt az irántam való szeretete, törődése”; „az egyik kihívás, amivel mindnyájunknak szembe kell néznie az életben: a kimerültség”. S egy „csodaszép” példa: a netről: „egy testesebb embernek kész kihívás a WC-használat.”
Újabban e kifejezéssel élnek, akik testi és lelki erőt kemény próbára tevő nehéz helyzetekről, bajosan elviselhető, szenvedéssel járó kellemetlenségekről szólnak: „kihívás a szag”; „A másik kihívás a zaj”; „Kihívás a forróság”; „A legnagyobb kihívás a hideg”.
Egyre gyakoribb a tagadó formájú használata: „Ha valakit igazán szeretünk, nem kihívás hűségesnek lenni”; „Téli gumit venni már nem kihívás”; „A prezentálás már nem kihívás”. Magyarul: nem okoz(hat) gondot, nem nehéz, könnyű, zökkenőmentes; egyszerű, természetes (feladat) stb.
Gyakran egy másik divatszóval (komoly) társítják: „A szervezetnek a szoptatás is komoly kihívás, nem csak a várandósság”; „A megtakarítás összegyűjtése mellett az is komoly kihívás, hogy ne költsd el idő előtt”; „komoly kihívás a tisztítandó szennyvíz szokatlanul alacsony hőmérséklete”.
Megannyiszor pedig két másik divatszóval cifrázza a beszélő a szóban forgó lexémát, terpeszkedő kifejezést hozva létre: „Komoly kihívást jelent számomra a szakmai feladatok irányítása.” E három sebből vérző mondatban a (komoly) kihívás helyettesíthető e pontos és kifejező definícióval: ösztönző hatású alkalom. Illetve pl. ezekkel: (hatalmas, meghatározó, nagy) esély; megméretéssel, megmérettetéssel járó feladat (a megméretés azokban a közlésekben pontos, melyekben a tevékenység nyilvános megítélése, értékelése is lényeges). A jelent pedig az idézett e közlésben felesleges. Itt tehát egy régi és egy újabb keletű divatszó lépett „házasságra” (komoly kihívás), s társult hozzájuk egy felesleges – e szövegkörnyezetben elhagyható – harmadik (a jelent).
Egyre-másra használja e „szótriót” a média és a közbeszéd, így aztán olykor mosolykeltően terjengős közlést gyárt.
Gyakran teszi ezt a közlekedéssel, az egészségüggyel, életmóddal összefüggő témákban: „Nem csak a megállás, az irányváltoztatás, azaz a kanyarodás is komoly kihívást jelent jégen”; „munka mellett idős szülőt ápolni komoly kihívást jelent”; „az első pelenkacsere az új szülők számára gyakran komoly kihívást jelent”; „sokaknak komoly kihívást jelent a tűsarkú viselése”; „minden esztendőben komoly kihívást jelent a tartalmas nyári időtöltés megválasztása”; „komoly kihívást jelenthet, ha párunkkal nem ugyanolyan szexuális étvággyal rendelkezünk”. (Itt egyéb magyarítandó elemek mellett a rendelkezik divatige is cserélendő. A közlés vége helyesen: … ha a szexuális étvágyunk mértéke eltér a párunkétól.)
Ugyancsak sűrűn felbukkan ez az elnyújtott kifejezés a sajtó társadalmi, gazdasági, kulturális stb. témáiban: „A hobbikertészeknek már komoly kihívást jelent a gombafertőzések diagnosztizálása”; „komoly kihívást jelent a szülőnek a furcsa kütyüért hisztiző kölykök lecsillapítása”; „A felhalmozott adatok elemzése komoly kihívást jelent”; „a mindennapi megélhetés komoly kihívást jelent a számára”; „A színésznőnek komoly kihívást jelent két vámpírkarakter megformálása”; „A műemlékvédelemnek mindig komoly kihívást jelent egy-egy palota, kastély rendbehozatala”.
S beszüremkedett e kifogásolható szófűzés a gasztronómiába is, a média kiterjeszti pl. az emberi szervekre is: „Az üdítőitalokban annyi cukor és egyéb haszontalan anyag van, hogy a szervezetünknek komoly kihívást jelent, hogy vizet vonjon ki belőle”; „Egy igazi angol reggeli elfogyasztása komoly kihívást jelent mind a gyomornak, mind a gazdájának”. Immár a tárgyak is szenvedő alanyai ennek az erőltetett kifejezésgyártmánynak: „A szinte állandóan szélfútta pálya vonalvezetése egyaránt komoly kihívást jelent a fékek, a gumik és a motorok számára.” Pontosabban: megterheli (s lehet, hogy megviseli) a szervezetet, a gyomrot, illetve alaposan próbára teszi a tárgyak, eszközök minőségét (és esetleg koptatja, rongálja azokat).
Az említett példák mindegyikében kicserélhető a komoly kihívás szószerkezet a fent említett (vagy más) tartalmas szavakkal, a jelent ige pedig törlendő.
Az is előfordul, hogy a kihívás főnév magát a feladat, a teendő szót helyettesíti: „A kihívás egyszerű: a vázlat alapján alkotni hagyományos vagy digitális oldalakat”; „szinte lehetetlen a kihívás: több mint 1000 km gyaloglás”; „a kihívás egyszerű: a vázlat alapján alkotni hagyományos vagy digitális oldalakat”; „Sürgős kihívás nagyvárosaink utasszállításának a megoldása”. Elcsépelt divatszót ismételgető, stílustalan, sőt pongyola mondatgyártás ez.
A média és a közbeszéd sürgető feladatainak egyike pedig az, hogy szokjon le a monoton nyelvhasználatról, például kerülje a kazalnyi „kihívás”–t… Mint láthattuk, ez is – mint minden más elcsépelt divatszó – számos tartalmasabb, pontosabb kifejezéssel helyettesíthető.
Szerző: Arany Lajos
