Kissé talán korán, de a baloldalon elkezdték tervezgetni, mit csinálnak majd, ha a jövő évi választásokon hatalomra kerülnek. Szerénytelen nagyzolásokra adták és adják a fejüket sokan a nemrég még „nácinak, fasisztának” tekintett Jobbiktól a kommunista utódpártig terjedő horrorkoalíció szellemi vonzáskörzetében, például annak kapcsán, hogyan lehetne a jogállamot kis időre „felfüggesztve” visszaállítani az „igazi jogállamot”. Hát „trükkök százaival” – ahogy azt Gyurcsány Ferenc éppen 15 évvel ezelőtt a mai napon egyszer már előadta – írja Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója a Magyar Nemzet hasábjain.
Baloldali jogászok, „tudósok” – Bárándy Péter, Fleck Zoltán, Lengyel László, Vörös Imre – nemrég a Népszavában publikált trükkös tervének lényege, hogy ha ’22-ben a baloldal csak feles többséget szerez az Országgyűlésben, akkor is semmissé/érvénytelenné nyilváníthatja az alaptörvényt és más kétharmados törvényeket. A józan ész és egyébként a jog szerint teljesen lehetetlen „ötletet” egyébként még az SZDSZ-es Eörsi Mátyás vetette fel először 2011-ben, Vörös Imre – volt alkotmánybíró! – 2012 óta dolgozik a „fejlesztésén”, számtalan cikkben, publicisztikában, interjúban foglalkoztak vele az illetékesek. Fleck Zoltán jogszociológus, elvileg egyetemi tanár egyenesen odáig ment, hogy „egy ’22-es ellenzéki győzelem után időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről”.
Kis János pedig arról ír, hogy „egy önkényuralmi rendszer szabályaitól való eltérés nem jár a jogállamiság sérelmével”. (Bár utóbbi másnap megijedt és elhatárolódott önmagától.) Mindezt foglalta keretbe a DK – valójában az egész baloldal – elnöke, amikor a minap arról beszélt, hogy „szét kell majd feszíteni az alkotmányos kereteket”, vagy mikor felesége, Dobrev Klára arról, hogy az alaptörvényt „egy csuklómozdulattal kell a kukába hajítani”.
Az elképzelés ideológiai hinterlandja az a régi bolsevik elv, mely szerint „a demokrácia ellenségeit nem illeti meg a demokrácia” – és hogy kik is „a demokrácia ellenségei”, azt ők határozzák meg.
A javaslat nemcsak valamiféle értelmiségi műmorál jegyében gyakorolt kreténizmus megtestesülése, hanem súlyos önellentmondásokkal is terhelt. Ugye azt mondják, hogy a rendszer – és az egész jogrendszert átható közjogi fundamentum, az alaptörvény is – illegitim, sőt legalitásával (jogszerűségével) is gondok vannak. Ennek ellenére valamennyi képviselő – a baloldaliak is – letette az esküt az alaptörvényre, amikor felvette parlamenti mandátumát. Sőt azon választási eljárás keretei között igyekeznek győzelmet aratni, melyet – az önkormányzatival együtt – se „szabadnak”, se „demokratikusnak” nem tartanak. Tehát ha diadalt aratna a baloldal, képviselőik győzelme az „orbáni diktatúra” szabályaiból fakadna választójogi értelemben és országgyűlési többségük csak úgy jöhetne létre, hogy – még mielőtt „érvénytelennek minősítenék azt” nyilvánvalóan minden létező tartalmi és eljárási szabályt felrúgva – (újra) leteszik az esküt az alaptörvényre.
Az egészet tekintve ez persze valóban csak „formalitás”. Ennél nyomósabb érv, hogy
a feles többséggel történő alkotmányozás a népfelség elvének – a választói akaratnak – a megcsúfolása, semmibe vétele: lényegében egy dilettáns jogászkodással tervezgetett puccs a demokrácia ellen.
Ha pedig a politika törvénytelen törvényhozásba kezd, annak anarchia, káosz és zűrzavar lesz a vége – ha a kormány nem érzi magára nézve kötelezőnek a jogszabályokat, az állampolgároknak miért kellene? Éppen ezért a jövő évi választás napján jól nézze majd meg mindenki a listát: soha többé kommunistát!
A teljes cikk ITT olvasható el.
Szerző: Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója
A borítóképen Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és Magyar György ügyvéd az ellenzék XV. kerületi kampányzáró rendezvényén 2019. október 12-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
