Május 30-án, azaz holnap déltől különleges, ingyenes programokkal várja a látogatókat a Pannonhalmi Főapátság az ország első Illatmúzeumának megnyitója alkalmából.
A Pannonhalmi Főapátság alapítása óta, 996-tól a bencés szerzetesek otthona. Legfontosabb feladataik közé tartozik az oktatás, a lelkipásztorkodás, a betegek, szegények és elesettek támogatása, valamint a gyógyászat. Az évszázadok során ennek elengedhetetlen eszközévé vált a gyógynövények termesztése, amelyekből a szerzetesek gyógyászati termékeket készítettek. Kenőcsök, olajok és főzetek – mindegyik növénynek megvolt a megfelelő felhasználása, így a Pannonhalmi Főapátság, mint ispotályos orvoslást gyakorló hely, saját készítményeivel tudta gyógyítani a betegeket.
Az első gyógynövényekről fennmaradt írásos apátsági emlék az 1600-as évek második feléből maradt meg, az első gyógyászati receptgyűjtemény pedig a barokk korból származik. A fennmaradt középkori receptúrák alapján, Pannonhalmán a mai napig zajlik a gyógynövényes készítmények gyártása, találunk gyógyászati készítményeket, kozmetikumokat és illatszereket is.
Magyarország első Illatmúzeumának gondolata az itt található számos gyógynövény és az abból készülő kozmetikumok népszerűségéből származik. A múzeum ennek megfelelően szeretné bemutatni az alkalmazott technológiát és a gyártási folyamatokat amellett, hogy részletesen ismerteti a Pannonhalmán termesztett öt legfontosabb gyógynövényt is. A levendula, a zsálya, a citromfű, a borsmenta és a kakukkfű botanikai sajátosságai mellett azt is megtudhatják a látogatók, hogy az elmúlt évszázadok során miként használták fel ezeket a gyógynövényeket.
Az Illatmúzeum célja továbbá, hogy hét illatoltárt állítva bemutassa a parfüméria hét különleges és jelentős illatát, azoknak történetét és felhasználását. Az illatok között találunk két szakrális eredetű illatot, ezek a tömjén és a mirha. Ezenkívül két állati eredetű illat is szerepel, az ámbra és a pézsma, amelyeket ma már szintetikus módon állítanak elő. Ezek az illatok jellemzően ószövetségi kötődésűek, a további alapillatok sokkal inkább az Újszövetséghez köthetők. A rózsa klasszikusan keresztény ihletettségű szimbólum, amely a vértanúságra és Krisztus sebeire emlékeztet, emellett pedig olyan parfüm- és illatszer-alapanyag, amely jellemzően feminin vonalat képvisel az illatvilágban. A rozmaring amellett, hogy az európai parfümgyártás első alapanyaga, izgalmas történettel is rendelkezik. Károly Róbert felesége, Erzsébet királyné volt az első, aki a rozmaringból alkoholos-vizes kivonatot készíttetett, amelyet a királyné aromája miatt külsőleg használt, egészségügyi előnyei miatt pedig fogyasztott is. A Magyar Királyné Vizeként emlegetett készítmény egész Európában ismert és népszerű volt, orvosságként és parfümként is használták.
Az Illatmúzeum bemutatja még a pacsuli karakteres és egzotikus illatvilágát, amely a viktoriánus korban a legkedveltebb illatok egyike volt, majd az 1960-as években ismét hatalmas népszerűségre tett szert, közismert polgári illattá vált.
