Június 4-én ünnepeljük a nemzeti összetartozást és gyászoljuk is a 101 évvel ezelőtti országvesztést is – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke tegnap este a HírTV Magyarország élőben című műsorában. A házelnök szerint 101 évvel ezelőtt nem csupán arról volt szó, hogy a történelmi Magyarországot feldarabolják, hanem valójában életképtelenségre is próbálták ítélni. Kövér László az adásban beszélt a kisebbségi jogvédelemről, az Európai Unió politikájáról, a parlamentben héttől-hétre botrányt okozó politikusokról, valamint a 2022-es magyar országgyűlési választás tétjéről is. A két világháború közötti gazdasági, kulturális és politikai teljesítmény az ország történetének legszebb lapjaira való Kövér László szerint.
„Ritkaság a világtörténelemben, hogy egy ilyen megnyomorítás után egy nemzet 101 év után azt mondhatja, köszöni szépen, jól van – fogalmazott. A határon túli magyarok java részben önerejükből az utódállamok hasznos polgáraivá tudott válni. Velkovics Vilmos műsorvezető felvetésére, hogy néhány hónapja a szlovák külügyi államtitkár biztonsági kockázatnak nevezte a magyar kisebbséget, emellett Ukrajnában nagyon komoly feszültségeket okoz a magyar nyelv használata, Kövér László elmondta, szomorú, hogy mind a mai napig vannak olyanok, akik tudatosan játszanak rá az etnikai kártyára. Ugyanakkor vannak jó folyamatok is, például Szerbia. Ott hosszú ideje egy stabil, kiengesztelődési és barátkozási folyamat indult el, a szerbiai politikai elit rájött, hogy az érdekeink nagyon is egybeesnek, egymásra támaszkodva előrébb tudunk jutni, mint egymás ellenében.
A Sargentini-jelentésre és az európai bírósági döntésére reagálva elmondta, hogy
az Európai Parlament az európai demokráciák elleni merényletek egyike, az Európai Parlament nem a demokráciáért van, hanem az ellen dolgozik.
„Nem veszi figyelembe azt, hogy Európa nem az európai emberek által lakott, hanem magyarok, flamandok, vallonok, franciák, olaszok stb. nemzetek lakják. Ezeknek megvan a maga hagyományrendszere, beleértve a jogrendszert is, megvan a maga kultúrája, nyelve, önazonossága, amihez ragaszkodnak, a történelme, amihez szintén ragaszkodnak, és tulajdonképpen ragaszkodnak a saját nemzeti döntéshozatali demokratikus mechanizmusaikhoz is. Mert csak addig demokratikus egy döntéshozatal, amíg a választó látja, hogy akit megválasztott, az mit csinál és miért csinálja. Lehet, hogy nem ért vele egyet, de akkor majd a következő választáson korrigálhatja a saját korábbi döntését” – mondta a házelnök. Azokat pedig a bürokrácia és az oligarchia szekértolóinak tartja, akik szerint brüsszeli pártlistákról kellene az Európai Parlamentben szavazni.
Aztán előkerült az is, hogy a parlamentben az ellenzéki pártok már azon versenyeznek, ki kap nagyobb büntetést Kövértől. „Érzem, hogy szándékosan hoznak olyan helyzetbe hétről hétre, hogy nekem ne legyen más választásom, mint szankciókkal élni. Mert két eset van: vagy elengedem a fülem mellett, akkor még rátesznek egy lapáttal a következő alkalommal, és akkor gyakorlatilag előbb-utóbb ellehetetlenül a parlament működése, vagy pedig a házszabály szellemében és betűjének megfelelően megálljt próbálok parancsolni a hülyéskedésnek” – mondta a házelnök. Ugyanakkor Kövér László tisztában van azzal, hogy ebből például Jakab Péter politikai hasznot tud húzni, „de hát engem ez nem kell, hogy befolyásoljon, mert attól még a magyar országgyűlés, az Országház mégsem kocsma, főleg nem a kocsma hátsó udvara”.
Arról, hogy az ellenzék „jóvátételt követel” az elmúlt 11 évért, Kövér így válaszolt:
„Van annak egy diszkrét bája, amikor Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége az egyik erős figurája az egyesült ellenzéknek, amiben a valahai kisnyilasok hirtelen átöltöztek, mint a Terror Házában is van egy ilyen szoba, ami ezt a 45 utáni történelmi pillanatot örökíti meg, amikor ugyanez történt.” Ha ők kérnek jóvátételt, akkor a házelnök úgy érzi: „Kinyílik az embernek a gumicsizmájában a bicska, tehát azért mindennek van határa”.
Az egész egy bazári tréfa, egy kocsmai vicc – jelentette ki.
Kövér László egyébként világtendenciának tartja, hogy parlamenti viták alacsonyabb színvonalúak. Ennek az oka pedig , hogy „a világ, főleg a baloldal tobzódása révén, szellemi értelemben eljutott arra a pontra, hogy immár nincs közös nevező jobb- meg baloldal, demokrata és republikánus, fideszes és jobbikos között, hanem gyakorlatilag a politika átalakult egyfajta hideg polgárháborúvá”.
A jövő évi parlamenti választásokról elmondta, hogy ahogy az eredményei növekszenek ennek a kormánynak és az országnak úgy egyre nagyobb a tét! Egy esetleges neobolsevista fordulat esetén újra elveszíthetünk mindent és csak óriási nehézségek és tragédiák árán lehetne ismét helyrehozni az országot.
Forrás: Hírtv.hu
Teljes beszélgetés megtekinthető itt: