Alapítója halálának 750. évfordulójára emlékezett 2020-ban az egyetlen magyar alapítású és máig működő férfi szerzetesrend, a pálos rend. Munkájukat mutatja be a Magyar Nemzeti Múzeum június 15.-én nyíló időszakos kiállítása.

Az 1220-as évektől népszerűvé vált magyarországi remeteéletet Boldog Özséb, az esztergomi kanonokból lett pilisi remete szervezte közösségivé. A pálos rend a Magyar Királyság területén alakult meg 1250 körül. Fejlődése folyamatos volt a késő középkorig, sőt, a 15. századtól megvetette lábát nem csupán Közép-Európában, hanem Rómában és Európa más szegleteiben is. Napjainkban közel félezres létszámmal, négy kontinensen, tizenhat országban vannak jelen a pálos szerzetesek.

A Magyar Nemzeti Múzeumban nyíló kiállítás átfogó képet kíván adni az egykor magyar földről induló szerzetesrend múltjáról, jelenéről és távlatairól. A kiállított tárgyak között ott lesznek a Kárpát-medencei kolostorok régészeti leletei, a középkori, pálos vonatkozású irodalmi emlékeket őrző hazai és külföldi kódexek, arany, ezüst liturgikus tárgyak, kora újkori nyomtatványok, számos szobor, festmény és metszet, amely a rend gazdag örökségéről tanúskodik.

A hazai közbeszédben a pálos rendre legtöbbször mint „az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend”-re hivatkoznak. A külföld (és nem csupán a közép-európaiak) számára a pálosok alakja mára egybeforrt a częstochowai kegyképpel, miközben a rend magyar eredete és a magyar rendtartomány története kevéssé ismert. Ezt a képet szeretné a kiállítás a magyar és külföldi látogatók számára árnyalni – elsősorban a pálosok Magyar Királyságbeli és újkori életének bemutatásával, megvilágítva a lengyel központ történeti szerepét is. A kiállítás egyszerre szól a világi és egyházi társadalom valamennyi csoportjához; alapinformációkkal és érdekességekkel nyit azok felé is, akik kevés, vagy semmilyen tudással nem rendelkeznek a pálos rendről.

A pálosok a magyar rendtartományban öt kolostort tartanak fenn (összesen 18 rendtaggal), s ezek a helyszínek központi helyen, egy terepasztalon futó vasútmodell megállóiként szerepelnek a kiállításban. A modellvasút az évente Budapestről a rend lengyelországi központjába, Częstochowába induló Fekete Madonna zarándokvonatot jeleníti meg, amely szimbolikusan összeköti az öt magyar kolostort Częstochowa Jasna Góra kolostorával.
A tárlat egy középkori kerengő-installációval kezdődik. Ezután egy barlangon keresztül vezet az út, ahonnan kilépve az elmúlt 750–770 év meghatározó tevékenységeiről tájékozódhat a látogató: a kolostori életről, a gazdálkodásról, a liturgikus életről és a lelkipásztorkodásról. A „Romlás és újjászületés” című tartalmi egység a Pázmány Péternek (is) tulajdonított mondatra utal, mely szerint Magyarország a pálosokkal emelkedik és hanyatlik. A következő teremben a gazdagon díszített pesti pálos könyvtár egy részlete elevenedik meg. A tárlaton megtekinthetők a pálos rendtörténet olyan kiemelkedő, emblematikus műtárgyai, mint Remete Szent Pál vörösmárvány sírköve, a Nagyvázsonyban Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának a pálos szerzetesek által készített – Festetics-kódex néven ismert – imádságos könyv, a częstochowai kolostor műkincsei és kegytárgyai, vagy épp barokk kori pálos írók, közöttük Gyöngyösi Gergely, Fráter György, Virág Benedek vagy Vezér Ferenc munkái. A kiegészítő tartalmak (videók, zenék és szövegek) QR-kódokon keresztül és a helyszínen lévő tableteken tekinthetők meg.

A tervek szerint a kiállítást szubjektív tárlatvezetések színesítik, amelyeket a pálos rend tagjai, valamint a rendhez közel álló személyek vezetnek. Művészettörténész és látványtervező, pálos szerzetes, zenész és könyvtáros változik tárlatvezetővé, hogy a megszokott muzeológusi nézőpontból kilépve személyes történetekkel színesítve mutassa be a tárlatot. A Múzeumok Éjszakáján is lesz meglepetés program, augusztus végén pedig régészek, történészek, művészet- és irodalomtörténészek közreműködésével szerveznek kerekasztal-beszélgetést.

A programokról a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján tájékozódhatnak.