A szellemi honvédelem fontosságáról beszélt az igazságügyi miniszter pénteken Budapesten, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) szellemi honvédőket díjazó ünnepségén.
Soha nem volt akkora szükség a szellemi honvédelemre, mint manapság, amikor a brüsszeli bürokrácia „magából kifordulva hadakozik” az európai kultúra védelmezőivel – hangoztatta Varga Judit.
Úgy fogalmazott: „mi, magyarok” az elmúlt évtizedben „többször bizonyítottuk”, hogy a józan észt és a normalitást „választjuk”. Ezt a normalitást képviseli a CÖF-CÖKA – tette hozzá.
A miniszter szerint Európa válságos időszakát éli, hiszen nemcsak a pandémia nehézségeivel, hanem a migráció okozta krízissel is meg kell küzdeni.
Megszokott kép, hogy Brüsszelben keresztény templomokat foglalnak el, Párizsban rendőrökre lőnek, Malmőben autókat gyújtanak fel, miközben „genderőrület tarolja le a demokráciát” – mondta Varga Judit.
Amikor megkérdőjeleződik a nő és a férfi személye – fűzte hozzá -, a család fontossága és létjogosultsága, akkor „joggal érezhetjük, hogy az életünk alapját fenyegetik”.
Ezért volt a kormány részéről a szellemi honvédelem alappillére annak törvénybe foglalása, hogy az anya nő, az apa pedig férfi – jelezte a politikus.
Wass Alberttől idézve azt írta, „van fa, amelyiknek a gyökere nagyon mélyen bent van a földben. Évszázados mélységekre bent, és ember is van ilyen. És sem az ilyen fát, sem az ilyen embert nem bánthatja nagyon a vihar. Csak megtépheti, de kidönteni nem bírja. Mert a gyökere benyúlik a föld szívéig éppen s a föld hűséges erővel megtartja az ilyen fát s az ilyen embert.”
„A mi szellemi honvédőink mindannyian ilyen fák a nemzet életében. Köszönjük, hogy hűséges erejükkel támogatják nemzetünk gyarapodását” – közölte.
Budapest, 2021. június 11.
A Szellemi Honvédõ díjban részesült Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek a Szellemi Honvédõ díjak átadásán az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2021. június 11-én.
MTI/Máthé Zoltán
Csizmadia László, a CÖF alapítója, a CÖKA kuratóriumi elnöke azt mondta, hogy a 2022-es választásokon „erkölcsi gyóntatószék” elé állítják az ellenzéki bőrbe bújt, Gyurcsány Ferenc vezette „csaló hazudozókat”.
„Fel kell idéznünk utódainknak személyes élményeinket”, az 1956-os szabadságharcot, a kádári jogtiprást, a rendszerváltást, és „ki kell beszélnünk a vérvörösre festett köztársaság Gyurcsány Ferenc okozta rémtetteit”.
Mert Gyurcsány Ferenc nemcsak hazudott a népének, de arra is képes volt, hogy 2006-ban a békés polgárok ellen lovasrohamot indítson – tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy „miközben vállvetve küzdünk hazánk szuverenitásáért, elszenvedjük a magyar ellenzéki mutánsok hazaárulását”.
„Az Országgyűlés szent házában ördögi színjátékokat láthatunk a júdáspénzeken mozgatott képviselőktől. Hatalmi puccsról álmodoznak; kontraszelektált egyének, erkölcsileg retardáltak alkotják a szövetséget a bukott, többször szavatosságukat vesztett egójuk rabságában élő politikusokkal” – fogalmazott Csizmadia László.
A CÖF-CÖKA 2020-as Szellemi honvédő díjait Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek és Balog Zoltán református püspök, volt miniszter vehette át. Posztumusz díjban részesült Bencze Izabella jogász, a CÖF-CÖKA alapító tagja. Szervezetként az Erdélyi Körök Országos Szövetségét (EKOSZ) díjazták.
Forrás: MTI
Címlapfotó: Csizmadia László, CÖF-CÖKA-CET elnöke (j) átadja a Szellemi Honvédő díjat Balog Zoltánnak, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnökének, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökének (b) a Szellemi Honvédő díjak átadásán az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2021. június 11-én. MTI/Máthé Zoltán
