Gulyás Márton hat hosszas pontban értekezik a 444-en megjelent véleménycikkében arról, miért is kell az egyesült ellenzéknek bojkottálnia a mai napon esedékes, pedofil-törvénytervezet végszavazását.
Önmagában már az figyelemreméltó, hogyan adja ki a nyilvános ukázt egy senki által meg nem választott, baloldali politikai aktivista a választott, szerencsére azonban kisebbségben lévő ellenzéki politikusoknak arról, mit is kell pontosan cselekedniük a parlamentben. De ezt már megszoktuk, a farok által csóvált kutya, mint jelenség, a magyar baloldal specifikuma. Ennyit a koreográfiáról, ám maga a tartalom sokkal érdekesebb.
A szerző az ellenzék migrációval kapcsolatos testtartását hozza példaként, s lendületes szenvedéllyel ír a határkerítés pártján álló, az illegális bevándorlókat pedig elutasító magyar ellenzékről.
„A menekültválság idején hiába kommunikálta az ellenzék, hogy nemcsak hogy helyesli a déli határzárnak eufemizált kerítésrendszert, hanem megválasztásuk esetén ők maguk is fenntartanák: ettől még a Fidesz következetesen azzal vádolta az ellenzéket, hogy hatalomra kerülésük esetén lebontanák a kerítést.”
A magam részéről sosem értettem, hogyan juthat el valaki odáig, hogy a nyilvánvalót tagadja, és olyasmiről hazudjon, ami könnyedén igazolható, még akkor is, ha az istenadta nép politikai emlékezete módfelett és köztudottan rövidtávú, de legyen ez az én gondom. A Népszava így írt 2015. június 18-i cikkében a határzárat „támogató” ellenzékről:
„Ideiglenesen kerítéssel zárta le a Fidesz budapesti Lendvay utcai székházát az MSZP több fővárosi politikusa csütörtökön, azt üzenve ezzel, hogy a gyűlöletkampányt folytató politikusoknak »rács mögött« lenne a helyük. A többi ellenzéki párt is élesen ellenezte a határzárt, amit tegnap Szijjártó Péter jelentett be. A DK azt kérdezi Orbántól, ki fogja megvalósítani az állítólag 22 milliárdos beruházást. A PM szintén kerítésdrótot húzott ki körbe a Kossuth téren és mögé ültek… Kunhalmi Ágnes sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a vesztébe rohan az az ország, amely falat húz határainál és ezzel »gettóba zárja magát«… Hozzátette, a bevándorlás egy álprobléma, amit a Fidesz kreált… A DK szerint az is lehetséges, hogy Garancsi István, a Videoton FC tulajdonosa vagy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester fogja felhúzni a »vasfüggönyt« a magyar-szerb határra… A Párbeszéd Magyarországért (PM) véleménye szerint a kormány 22 milliárd forintért egy olyan kerítést akar húzni a magyar-szerb határon, ami csak a gyűlöletkeltést szolgálja.”
Gulyás tehát úgy „érvel”, hogy hiába „támogatta” az ellenzék a déli határzárat, a gonosz kormány ennek épp az ellenkezőjét állította róluk, megvádolva hazánkfiait a kerítés ellenzésével. Következésképpen, ha ma megszavazzák a pedofilellenes törvénytervezetet, a kormány akkor is pedofilsimogatónak tartja majd őket, mi propagandisták pedig nem mulasztjuk el ezt meg is írni. Na. Ez tehát az egyik érv, miért kell az ellenzéknek bojkottálnia a szavazást. De van Marcinak ennél azért jobb érve is, ami így szól:
„A törvénynek beláthatatlan következményei lesznek, ha a mostani formájában elfogadják. A lengyel ún. »LMBTQ-mentes övezetek« bevezetését lehetővé tevő határozat után két évvel, aminek a lehetőségével több mint száz lengyel régió, megye és önkormányzat élt, 2021. márciusában az Európai Unió az LMBTIQ-szabadság zónájának nyilvánította magát, és befagyasztotta hat lengyel település programfinanszírozását. A magyar törekvés, amely törvényesítené az állampolgári diszkriminációt, az EU-s forrásokra nézve is beláthatatlan következményekkel járna.”
Ízlelgessük egy kicsit ezt a bekezdést, mert a szerző szándékával ellentétben, talán ez a legfontosabb része az egésznek. Mert miről is van szó? Marci maga írja le, hogy több mint száz lengyel régió, megye és önkormányzat élt annak a lehetőségével, hogy a meleg-lobbitól mentes övezetté nyilvánítsa magát. Azaz jó sokan. Kérdés, van-e joga valakinek azt mondani ma az EU-ban, hogy köszönjük, mi nem kérünk az erőszakos ideológiátokból? Úgy tűnik, van, csak épp az forrásmegvonással jár. Pedig az uniós tagországok nem azért kapják a fejlesztési forrásokat, hogy akaratuk ellenére is teret adjanak a nyíltan gyermekeket is célzó devianciának, még ha azt szivárványos köntösbe is csomagolják, hanem azért, mert megnyitották a piacaikat. Ez volt az eredeti alku, amelyet a brüsszeli elit menet közben hajlítgat, kénye-kedve szerint.
És akkor nézzük, mire föl a liberális hisztéria a törvénytervezet okán, miért volt tegnap tüntetés, és mi okból írta alá 65 ezer ember a „Budapest Pride petícióját az orosz mintájú homofób propagandatörvény ellen”. A kiegészítéssel van gondjuk, amely szerintük „összemossa a szexuális visszaélés vagy kényszerítés bűncselekményét elkövetőket a nem-heteroszexuális, a választott nemüket szabadon megélni kívánó emberekkel”.
Az új jogszabály ugyanis kimondja, hogy az iskolai szexuális felvilágosítás nem irányulhat a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére, felvilágosítást pedig az iskola pedagógusain kívül csak az államilag jóváhagyott szervezetek folytathatnak. A magyar kormány szerint ugyanis eddig a hátrányos megkülönböztetés elleni felvilágosító tevékenység keretében érzékenyítő programokat is végeztek, amivel súlyos károkat okozhatnak a gyermekek fizikai, szellemi és erkölcsi fejlődésében. A törvénytervezet emellett tiltana minden olyan tartalmat, ami a születési nemnek megfelelő önazonosságtól eltérést, annak megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsíti.
Marci szerint ez rettenetes, szerintem viszont teljesen korrekt. És megkockáztatom, az óvodás és iskoláskorú gyerekeket nevelő szülők túlnyomó többsége szerint is. Az LMBT-lobbi nem a törvény előtti egyenlőségre játszik – az már rég adott számukra –, hanem többletjogokat szeretne. Ezeket a többletjogokat pedig nem a teljesítményük révén kívánják elérni, hanem pusztán a normálistól – igen, a heteroszexualitás a normalitás – eltérő nemi orientációjuk révén. Ugyanazon jogok érvényesek rájuk, mint a heteroszexuálisokra, s aki mást mond, az nem mond igazat. Példának okáért Magyarországon senki sem köthet házasságot azonos nemű emberrel. Se heteroszexuális, se homoszexuális. Persze a heterók erre nem is tartanak igényt, ám ez akkor sem jelenti azt, hogy többletjogaik volnának.
A vízválasztó a kérdéskörben azonban mégiscsak a gyerekeink testi-lelki egészségét veszélyeztető magatartás. Az LMBT-szervezetek harsányan kiáltanak homofóbiát és ragasztanak egyéb címkéket a társadalom túlnyomó többségére, ránk, akik nem nézzük jó szemmel a deviancia térnyerését. De mégis, mit képzelnek? Bemenni az iskolákba, óvodákba, és érzékenyítés címszó alatt a meleg-lobbit népszerűsíteni a gyerekeknek? Elhitetni velük, hogy a hormonkezelés és a nemváltoztató műtét jó dolog, boldogabbak, egészségesebbek lesznek tőle? Egyáltalán, hogy megváltoztatható a biológiai nem, mindössze egy drasztikus, visszafordíthatatlan csonkításra van szükség, s ripsz-ropsz, a nőből férfi lesz a férfiból pedig nő? Ők tényleg úgy vélik, minden joguk megvan ahhoz, hogy más emberek gyerekeinek az életét esetlegesen megnyomorítsák? A fő kérdés mindössze az, hogy a szülőknek van-e joguk erre nemet mondani? A túlnyomó többség mondhat-e nemet egy harsány, marginális kisebbség arrogáns és erőszakos magatartására, amely a kiskorú gyerekeinket vette célba?
Címlapkép: Bankó Gábor