„Magyarország elkötelezett, hogy a Dunai Limes teljes egészében nyerhesse el a világörökségi címet” – kommentálta a Mandinernek a Miniszterelnökség a sajtóban megjelent, a visszalépésről szóló híreket. A kormányzat szerint hazánk nem szeretné, ha a „keleti szegmens” országai külön neveznének, erre érvei is vannak, ám a párbeszédre továbbra is nyitott az érintett országokkal.
A kormány kezdeményezte a római birodalom határvonala, azaz a Limes világörökségi jelölésének visszavonását – számolt be a minap a 444.hu A lap szerint ezzel nemcsak mi bukjuk a világörökségi címet, hanem a velünk együtt jelölő három partnerország, Németország, Ausztria és Szlovákia is. Az érintett államokat a magyar kormány június 8-án levélben kereste meg szándékáról – olvasható a cikkben.
A téma kapcsán megkerestük a Miniszterelnökséget: azt közölték, Magyarország továbbra is elkötelezett, hogy az egykori Római Birodalom Duna mentén húzódó, mintegy 2400 km-es határvédelmi vonala, vagyis a Dunai Limes teljes egészében nyerhesse el a világörökségi címet.
Kifejtették: hazánk a Római Birodalom Határai világörökségi helyszínné nyilvánítása kapcsán elkészült úgynevezett Tematikus Tanulmányban foglaltak szerint tartja szakmailag támogathatónak a nevezési stratégiát.
Az „örökségvédelmi és régész szakma legnevesebb képviselőinek közreműködésével készült”, 2017-es dokumentum egyértelműen rögzíti: bár a Dunai Limes nyolc ország területén helyezkedik el, egy helyszínnek számít, és kizárólag egységében képes kifejezni a Világörökség Jegyzékbe való felvétel szempontjából meghatározó „Kiemelkedő Egyetemes Értéket”. Csakhogy a „keleti szegmens” (vagyis Horvátország, Bulgária, Szerbia és Románia)
értékhordozó attribútumai csupán kiegészítő jellegűek, önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy önálló helyszínként külön nevezzenek.
A cikk további részletei itt olvashatók
