A pápa és a diplomácia

A szeptemberi eucharisztikus kongresszusra érkező egyházfő diplomáciai menetrendje, illetve az arról szóló ellenőrizetlen hírek végigsöpörtek a hazai médián.

Ferenc pápa nem akar találkozni Orbán Viktorral és Áder Jánossal a Budapesten megrendezendő, szeptemberi Nemzetközi eucharisztikus kongresszus idején – írta június elején az amerikai National Catholic Register jól értesült vatikanológusa, Edward Pentin. A hírt először a HVG vette át itthon, majd felkapta az egész média. Eszerint a szentatya szeptember 12-én csak a világkongresszus zárómiséjének celebrálására érkezik a Hősök terére, majd a háromórás budapesti látogatás után három és fél napra Szlovákiába látogat, a legfőbb magyar közjogi méltóságokkal pedig a kormány migránspolitikája miatt nem kíván találkozni.

A baloldali véleményvezérek egyből felkapták a hírt, és annak bizonyítékát látták benne, hogy Orbán Viktorék nem folytatnak keresztény politikát. A jobboldalon ezzel szemben inkább az egyházfőt kritizálták, mint ahogy tette ezt az amerikai Rod Dreher. Ő úgy fogalmazott a The American Conservative-en: „Könnyű elképzelni, Ferenc pápa miért nem szereti Orbánt. Ferenc azt hiszi, Európának ki kellene nyitnia a kapuit a harmadik világból érkező bevándorlók előtt; Orbán szerint ez Európa halálát jelentené. John L. Allen Jr. katolikus újságíró azt írja, hogy a migránsok sorsa Ferenc pápa pontifikátusának sarokköve. Ferenc nem volt hajlandó találkozni Matteo Salvini vezető olasz politikussal sem, így tiltakozván bevándorlásellenes politikájával szemben. Egyértelmű, hogy Ferenc emiatt nem akar találkozni Orbánnal. Ha Orbán lennék – aki kálvinista, habár felesége és gyermekei katolikusok –, mindezt kitüntetésnek venném. Az ő politikája ugyanis többet tett az európai kereszténység védelméért, mint a pápáé.

Ezek után június 9-én, szerdán megjelent a Magyar Kato­likus Püspöki Konferencia közleménye, amely szerint az egyházfő találkozik a vezető magyar politikusokkal. Az MKPK közleménye: „Ferenc pápa várhatóan 2021. szeptember 12-én az 52. Nemzetközi eucharisztikus kongresszust lezá­ró szentmisére érkezik Magyarországra. A szentmisét megelőzően a tervek szerint külön találkozni fog a magyar állam vezetőivel, Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, a kormány tagjaival és más magas rangú állami vezetőkkel. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a szentatya magyarországi programjáról – amely jelenleg még szervezés alatt van – hamis információk és téves értelmezések terjedtek el helyi és nemzetközi médiumokban. Például nem felel meg a való­ságnak az a híresztelés, hogy a szentatya bárkivel való találkozást kizárt volna a programjából.”

A katolikus egyházfők nem feltétlen látogatnak el a Nemzetközi eucharisztikus kongresszusokra”

Úgy tudjuk, hogy Ferenc pápát a vatikáni diplomácia is „megdolgozta”, tehát nemcsak a magyar fél erőfeszítéseinek eredménye, hogy végül találkozik Orbán Viktorral és Áder Jánossal, hanem a saját embereié is. Forrásaink szerint azonban nem arról van szó, hogy az egyházfő kifejezetten ne akart volna találkozni a vezető magyar politikusokkal, akikkel amúgy már többször is találkozott. Inkább az lehet a valóság, hogy eleve fel sem merült benne a találkozás lehetősége, és a saját diplomatái figyelmeztették, hogy inzultus lenne nem találkozni Orbánnal és Áderrel, és hogy nem szabad feszültséget szítani Magyarország és Szlovákia között.

Migráció, „mindenki testvér”, zöldpolitika

A pápalátogatás külön diplomáciai műfaj, amelynek megvannak a maga keretei, szabályai, rítusai, a maga művészete. Mivel a pápa egyszerre egyházfő és államfő, csak akkor kel útra, ha mindkét minőségében meghívják, a helyi egyház és az adott állam is. Az sem mindegy, hogy mire hívják meg: jelen esetben Ferenc pápát eleve csak erre a három órára invitálták, tehát nem csoda, hogy nem kíván önkényesen több időt eltölteni az országban.

Az is igaz, hogy a katolikus egyházfők nem feltétlen látogatnak el a Nemzetközi eucharisztikus kongresszusra, tehát az sem értetődik magától, hogy Ferenc emiatt a magyar fővárosba látogat. Amikor 1938-ban Budapesten tartották a rendezvényt Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából, XI. Piusz pápát Eugenio Pacelli pápai legátus, a Szentszék külpolitikáért felelős államtitkára, a későbbi XII. Piusz képviselte.

A pápa a kormánypolitika számos eredményét nagyra értékeli, legyen szó az üldözött keresztények ügyének felkarolásáról vagy épp a családpolitikáról”

Tény, hogy az egyházfő és a magyar kormány közt valóban konfliktus van, ami a migrációpolitikát illeti. Ferenc pápa információink szerint hosszú hezitálás után zsigerből, hirtelen dönt, és nincs jóban a protokollal. Igen intellektuálisan és finoman viszonyul viszont a nemzetközi kapcsolatokhoz, a diplomáciához és a pápalátogatásokhoz Paul Gallagher érsek, a Vatikán „külügyminisztere”. Gallaghernek jó személyes viszonya van Szijjártó Péterrel, s tudomásunk szerint tartalmas és jó kedélyű beszélgetést is folytattak. Szívügye viszont az Európai Unió fokozottabb integrációja, emiatt a magyar kormány kicsit problémás számára. Az sem igaz azonban, hogy kizárólag konfliktus van a kormányzat és a Vatikán közt. A pápa és apparátusa a kormánypolitika számos eredményét és törekvését nagyra értékeli, legyen szó az üldözött keresztények ügyének felkarolásáról vagy épp a család­politikáról. Ferenc pápa számos ügyben igen konzervatív, és árnyaltabban látja a dolgokat, mint amire a hazai megítélése alapján következtethetnénk. Az viszont igaz, hogy ezekről nem beszél annyit, mivel az alapagendája más témákból áll össze: migráció, „mindenki testvér”, zöld­politika. A Vatikánról érdemes tudni, hogy ott működik a világ legrégebbi és legprofibb diplomáciája. A diplomácia világában járatosak rendszerint arról beszélnek, hogy a Vatikán nem években, nem is évtizedekben gondolkodik, hanem évszázadokban, ráadásul két évezred tudásával a háta mögött. Ezt a tudást hatékonyan tovább is adják a diplomáciai akadémián. Ráadásul ez a világ egyik legjobban informált diplomáciai divíziója: akiről a Vatikánban tudni akarnak mindent, arról tudni is fognak. Nem lehet őket átvágni. Ráadásul nagyrészt papokról van szó, akik rendszerint gyóntatnak, lelki beszélgetéseket tartanak a híveiknek, magyarán jó emberismerők. A vatikáni diplomácia tehát lenyűgöző, nem érdemes azt gondolni, hogy ki lehetne cselezni.

Forrás és kiemelt fotó: mandiner.hu