Hungarikum lett a Máriapócsi nemzeti kegyhely és búcsú, az 1568-as vallásszabadsági törvény, a karikás ostor, továbbá 11 új elemmel bővült a Magyar Értéktár – jelentette be a Hungarikum Bizottság keddi ülése utáni sajtótájékoztatón, Budapesten az agrárminiszter.
Nagy István szerint a Hungarikumok Gyűjteménye olyan elemekkel gyarapodott, amelyre a magyarság mindig büszke lehet. Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mint félmillióan keresik föl, II. János Pál pápa is meglátogatta. A település templomát 2005-ben Erdő Péter Budapest-esztergomi érsek nemzeti szentéllyé nyilvánította- tette hozzá Nagy István.
A tárcavezető szerint az erdélyi Tordán 1568-ban az országgyűlés olyan törvényt hozott, amely az akkori Európában példátlan mértékben biztosította a vallásszabadság jogát és évszázadokra megteremtette a békés felekezeti együttélést.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
A karikás ostor– mint fogalmazott – a magyar népművészet kiemelkedő értékeként, a pásztorművészet jeles hagyatékaként került a Hungarikumok Gyűjteményébe.
A Magyar Értéktár bővítését a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos ismertette V. Németh Zsolt közölte, hogy a Hungarikum Bizottság döntése alapján, egyedi elbírálás nélkül része a Magyar Értéktárnak a Magyar Örökség Díj kitüntetettjeinek lezárt életműve, az uniós oltalom alatt álló, földrajzi árujelzővel rendelkező termékek, és az EU által elismert hagyományos különleges termékek.
Kiemelkedő nemzeti értékké lett a magyar citera és citerajáték, a Kárpát-medence hagyományos fejfái, a székelykapuk, a Rákóczi-túros, a Tokaji írótábor, a Teqball, a Szentkirályi ásványvíz és a Zema porcelánékszer.
Fotó: Pelsöczy Csaba
