Egy állítólag zavarodott elméjű szomáliai migráns – mint kiderült, az Iszlám Állam tanaitól motiválva – torkon szúrt három nőt egy frissen vásárolt konyhakéssel, és további hat embert megsebesített pénteken egy áruház mellett Würzburgban. A német politikusok és a hatóságok kínosan igyekeznek elkerülni, hogy kimondják: a kegyetlen bűncselekményt egy migráns követte el. Miért van ez? Miért fontosabb a politikai korrektség, mint a valóság néven nevezése? – teszi fel a kérdést a Bild című napilap.
Bár az eset Németország-szerte nagy szomorúságot, együttérzést és felháborodást váltott ki, a múlt példái azt mutatják: a borzalmas tettnek aligha lesz következménye – írja a Bild. Egyes politikusok már a würzburgi késelés másnapján, néhány órával a nyomozás megkezdése után tudni vélték, hogy a 24 éves szomáliai elkövető „zavart elmeállapotú” volt, azaz nem volt beszámítható. Ezzel lényegében máris védőernyőt tartottak a feje fölé.
A rendőrségi statisztikák azt mutatják, hogy a németeknek hatalmas problémát okoz az erőszakos külföldiek megítélése, még az is, hogy egyáltalán beszéljenek a migránsbűnözésről
– állapítja meg a Bild hétfői írása.
„Tudjuk, hogy a migránsok sokkal gyakrabban jelennek meg a bűnügyi statisztikákban, mint azt a lakosságban betöltött arányuk indokolná” – mondta Mathias Middelberg, a lap által megkérdezett belbiztonsági szakértő.
S hogy mi következik ebből? – teszi fel a kérdést a Bild. A nagy, politikailag korrekt hallgatás, amit a rutinos nyomozók óriási hibának tartanak.
A szövetségi belügyminisztérium statisztikái szerint Németországban tavaly 168 237 erőszakos bűncselekmény történt, melyeknek 38 százalékát „nem németek” (vagy a német hivatalos megfogalmazás szerint „külföldiek”) követték el. Utóbbiak 13 százaléka bizonyítottan bevándorló volt. A 2020-ban bejelentett 2672 emberölés 41 százalékát követték el „külföldiek”, közülük 16 százalék volt migráns hátterű. A szexuális erőszak kategóriába tartozó bűncselekmények elkövetőinek 37 százaléka volt külföldi, és 14 százalékuk bizonyítottan bevándorló.
„Hiányzik az őszinte tényfeltárás” – mondja Tübingen zöldpárti polgármestere, Boris Palmer a Bildnek. Ilyenkor „két világnézet ütközik össze”: a 2000 februárjában történt, kilenc halálos áldozattal járó hanaui merénylet esetében – amit német szélsőjobbosok követtek el – „a jobboldaliak csak egy zavart elmeállapotú embert, míg a baloldaliak egy egész rendszert” láttak rémisztő tett mögött. A migránsok által elkövetett bűncselekmények esetében ez pont fordítva van – állapítja meg a polgármester.
Németországban „hiányzik a bátorság ahhoz, hogy megnevezzék és elemezzék a nem németek által elkövetett erőszakos cselekményekkel, illetve az egyes muszlim bevándorlócsoportok beilleszkedésével kapcsolatos problémákat”
– fogalmazott a cikkben Ahmad Mansour iszlámszakértő.
Migránsbűnözés Németországban 2020. (Hirado.hu grafika)
Mansour problémának tartja az úgynevezett kettős rasszizmust is
A jobboldali radikálisok („Minden muszlim egy kalap alá tartozik”) mellett ott vannak a szélsőbalosok is, akiknek viselkedését Mansour „bújócskajelenségnek” nevezi. „Azok, akik azt vallják, hogy a migránsok és a muszlimok védelemre szorulnak Németországban, nem kezelik őket a társadalom egyenlő részeként” – mondja a kutató.
„Az erős férfikultusszal rendelkező, alacsony iskolázottságú, valamint a fiatalkorú bevándorlók körében teljesen más a bűncselekmények aránya, mint a magasan képzett szakemberek között Európában vagy az Egyesült Államokban” – véli Thorsten Frei, a Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselőcsoportjának alelnöke.
„Sokkal előbbre tartanánk, ha Németországban az összes politikai erő levenné a romantikus szemüveget, amivel a társadalmat szemléli” – teszi hozzá a CDU-s politikus.
Joachim Herrmann bajor belügyminiszter a Bildnek adott vasárnapi videóinterjúban azt mondta, hogy a würzburgi támadás iszlamista indíttatású lehetett. „Vannak bizonyítékok arra, hogy iszlamista terrorcselekménnyel állunk szemben, de természetesen mindezt gondosan körül kell járni” – mondta Herrmann.
Németországban tehát a politikai korrektség – a jelek szerint – még mindig gyakran felülírja a valóságot.
Szerző: Hirado.hu
Címlapkép: Twitter
