Újra visszajönnek a hajléktalanok. Nem velük van a baj!
Pár éve eltűntek a közterekről és utcákról, talány volt számomra hogy lehetett ez egyik percről a másikra. Este még szinte lakótelepek tornyosultak kissé „avétos” paplanokból, plédekből az aluljárókban és másutt is, helyenként harci kutyák védték a szörnyű otthonnélküliséget, a kihirdetett törvény és kormányrendelet következtében pedig ezek mintegy maguktól megszűntek.
Pedig nem maguktól. Egyszerűen, miként az közel 11 éve ismerős az Orbán-kormányok tevékenysége nyomán: hatott az akarat. Nézzük csak a rendelet sorait: „Az intézkedő rendőr kérésére a diszpécserközpont megkeresi az elkövetés helye szerint illetékes, utcai szociális munkát biztosító szervezetet vagy a modellprogram keretében megszervezett hajléktalanellátó helyet, amelynek munkatársa (a továbbiakban: munkatárs) segítséget nyújt az elkövető hajléktalanellátó intézménybe való eljutásának megszervezése érdekében, ha az elkövető az őt fogadni képes, szabad férőhellyel rendelkező hajléktalanellátó intézménybe állapotánál fogva önállóan nem képes eljutni.” Rendőri intézkedésről van szó, amely azonban konstruktív. Mindenkinek jobb. A közlekedőket nem zaklatják a napi – gyakran alkohol – betevőkért az utcán élők, – a látványról már nem is beszélve -, és működésbe hozzák a szociális ellátórendszert, most már nem „ha sikerül behozni a hajléktalant sikerül, ha nem nem” alapon, hanem kötelezően el kell látni. Oda kell mennie, ha kell rendőri felügyelettel. Ebben a főváros is partner volt, míg Tarlós István vezette az önkormányzatát.
Persze mindenki azt szeretné, ha nem lennének hajléktalanok. Erre egy nagyon átfogó program kellene, hiszen azon túl, hogy segítünk megoldani gyakran kilátástalan helyzeteket, még esélyt is lehetne teremteni sok-sok ember számára visszakerülni legalább a másodlagos munkaerőpiacra, később még tovább. Nyilván ehhez lakhatási lehetőség kell, inkubátor-programok, szociális gondozás fejlesztése, amiben elsősorban az önkormányzatok, a szociális ellátórendszer, az egyházak, a kormányzati szervek hatékony együttműködése szükséges és persze tudomásul kell venni, hogy akkor is maradnak még, akik inkább az utcát választanák.
Nos az együttműködés főként az főváros és az ellenzéki kerületek önkormányzatai tekintetében nem a legideálisabb e tekintetben sem. Inkább legyenek szem előtt a hajléktalanok, mert Bereményivel mondva: ez valami demonstráció. Mennyi szegényünk van, a kormány a felelős: mutogatnak.
A Magyar Hírlap fotóján most is látható pár száz méterre a Városházától készült felvételen, hogy a napi teendőik miatt itt áthaladó budapestiek milyen látvánnyal kénytelenek szembesülni a Belváros legforgalmasabb pontján: a fűben eldobált italos dobozok, szájmaszkok hevernek szanaszét, a padon egy félmeztelen férfi alszik, míg a háttérben valaki épp magán könnyít a díszsövény előtt.
A képek alapján nem úgy tűnik, hogy Budapest főpolgármesterének szívügye lenne a köztisztaság vagy a hajléktalanok ügye. A jelek szerint városvezetői teendői helyett miniszterelnöki ambíciók mozgatják, és már a kampányra koncentrál.
Kiemelt fotó: MH/Papajcsik Péter
