A kulturális, azon belül a vallási örökség védelme és a szellemi hagyaték megőrzése válságövezetekben fontos szerepet játszik a béketeremtésben és a béke megőrzésében, valamint a migráció megelőzésében.
Ezt jelentette ki Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára Brüsszelben hétfőn.
Azbej Tristan az MTI-nek nyilatkozva elmondta: magyar kezdeményezésre az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) koncepciót dolgozott ki a kulturális örökség védelméről válságövezetekben. Az elképzelést az Európai Unió Külügyek Tanácsa június végén vita nélkül elfogadta.
Tájékoztatása szerint a kulturális örökség védelméről szóló hétfői, magyar kezdeményezésre összehívott konferencián Magyarország arra ösztönözte az Európai Unió intézményeit, hogy Európán kívül képviselt politikájába építse be az üldözött keresztény közösségek támogatását.
A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a vallási helyszínek megőrzése a jövő reményét jelenti az érintettek számára, és egyértelműen csökkenti az elvándorlási kedvet – mondta. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU intézményei közömbösek az üldözött keresztények iránt. Különbséget tesznek az egyes vallási közösségek között, az üldözött keresztények pedig jellemzően kevesebb figyelmet és támogatást kapnak más üldözött vagy hátrányosan megkülönböztetett vallási közösséghez képest. Az EU-ban több szó esik az iszlám vallásúakkal szembeni ellenszenvről, az úgynevezett iszlamofóbiáról, mint a keresztényüldözésről – mondta.
„Helyes, hogy az iszlamofóbiáról beszélnek, az viszont helytelen, sőt erkölcstelen, hogy a világ legnagyobb számban üldözött vallási csoportjával mind ez idáig nem mutatott szolidaritást az Európai Unió politikai elitjének jelentős része” – fogalmazott.
Az államtitkár elmondta: magyar kezdeményezésre az EU célul tűzte ki, hogy külügyi kelléktárában szerepet kapjon a kulturális örökségek védelme. Ez lehetővé teheti, hogy a keresztény közösségek úgy Európa szomszédságban, mint a Közel-Keleten és Afrikában megkapják a számukat megillető figyelmet. Magyar közbenjárásra várhatóan tehát megkülönböztetett figyelmet kapnak a hitelvű és egyházi szervezetek, mint az uniós támogatások lehetséges kedvezményezettjei. „Az ilyen szervezeteket a politikai korrektség és a semlegesség hamis értelmezése miatt ki szokták szorítani az ilyen programok kedvezményezettjei közül” – hívta fel a figyelmet.
Azbej Tristan elmondta: az épített örökség védelmét, valamint a szellemi és kulturális hagyaték megőrzését segítő Hungary Helps Program elsődleges célkitűzése, hogy életeket mentsen, illetve, hogy válságövezetekben lehetővé tegye a helyi közösségek, köztük az üldözött keresztények támogatását és szülőföldön maradásukat biztonságban, emberhez méltó körülmények között. A program segíti, hogy az érintett közösségek képviselői ne válasszák az elvándorlást. Magyarország a program négy éve során legkevesebb negyedmillió üldözött, vagy válságok sújtotta területen élő ember helyben maradását tette lehetővé. A magyar példát követve eddig Lengyelország folytatott hasonló támogatáspolitikát, hamarosan pedig Szlovénia is követi példájukat – tette hozzá Azbej Tristan.
(Címkép: Híradó.hu)
