Ma van a népesedési világnap, ennek alkalmából készített kutatást a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS), melyből kiderül, hogy a magyarok továbbra is a családban és a gyermekekben látják a jövőt.

A kutatások rávilágítanak, hogy akik több gyermeket nevelnek, felelősebben viszonyulnak a jövő alakításához, így a természeti értékeink megóvásához is – áll az intézet közleményében.

A magyarok az elöregedő népességben (82 százalék), a nem eléggé stabil párkapcsolatokban (81 százalék), a kevés gyermek születésében (78 százalék), valamint abban látják a legnagyobb problémát, hogy a fiatalok későn vállalnak gyermeket (68 százalék). Csupán minden tizedik válaszadó (12 százalék) érzi úgy, hogy nincs elég bevándorló, aki segíthetné megállítani a népesség fogyását – ismertetik friss kutatásuk eredményeit.

Arra is kitérnek, hogy a népesedési helyzetet orvosló három megoldási lehetőség közül (1. több gyermek születése, 2. bevándorlás, 3. várható élettartam növekedése) tízből nyolc válaszadó az első helyre tette a rangsorban a több gyermek születését.

A megkérdezettek több mint kétharmada (69 százalék) gondolja úgy, hogy a családokat támogató intézkedések nagyban hozzájárulnak Magyarország népesedési helyzetének javításához.

A legalább három vagy annál több gyermeket nevelő európai és magyar nagycsaládosokat foglalkoztatja a környezetvédelem (91 és 94 százalék), és többségük kiemelten érdeklődik a téma iránt (58 és 61 százalék). A környezet megóvása elsősorban gyermekeik jövője miatt fontos számukra (81 és 84 százalék) – idézi egy másik európai szintű kutatását az intézet.

Közleményük szerint a felmérés rávilágít, hogy minél több gyermeket nevel valaki, annál inkább gondolja úgy, hogy nem mások, hanem a saját feladata megvédeni a környezetet, amit bizonyít az is, hogy a nagycsaládosok között kiemelkedően sokan vannak, akik szelektíven gyűjtik a szemetet (több mint 90 százalékuk).

A nagycsaládosok egyáltalán nem értenek egyet azzal az állítással, hogy az éghajlati katasztrófa miatt nem érdemes gyermeket vállalni, de a többi európai nagycsaládos is erőteljesen elutasítja a gyermekvállalásnak és a környezeti katasztrófának az ilyen jellegű összekapcsolását.

Az ENSZ 1989-ben nyilvánította népesedési világnappá július 11-ét. Ennek célja, hogy felhívja a figyelmet a globális népességnövekedés mértékére, valamint az ebből adódó problémákra. – Habár bolygónk népessége globális szinten folyamatosan növekszik, ez a növekedés nem minden kontinensre és országra jellemző egyformán.

Európában a demográfiai tél korszakát éljük, egyetlen uniós államban sem születik az önfenntartáshoz elegendő számú gyermek, miközben a társadalmak elöregedése már rövid távon is jelentős kihívásokat okoz. A világ összlakosságát tekintve az európaiak aránya az 1950. évi 21,7 százalékról 2020-ra 9,6 százalékra esett vissza.

Forrás: magyarnemzet.hu

Kiemelt kép: kuffer.hu