A Gombaszögi Nyári Tábor az idei Nemzeti Újrakezdés Évének első jelentős nemzetpolitikai programja – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a felvidéki rendezvény ünnepélyes megnyitóján elhangzott köszöntőjében csütörtökön.

Az államtitkár elmondta, hogy idén ez az első olyan nagy nemzetpolitikai tábor, amelyet a koronavírus-járvány közepette is megnyithatnak. A világjárvány miatt a Nemzeti Újrakezdés Évében a Nemzetpolitikai Államtitkárság a fejlesztésekre, a beruházásokra és az építkezésekre helyezte a hangsúlyt – mutatott rá.

A díszszónok megköszönte a táborszervezők merészségét, bátorságát és körültekintését, hogy a pandémia idején is meg tudták szervezni a tábort. Tréfásan megjegyezte, hogy ha a tavalyi volt a „Gombaszög Light”, akkor az idei rendezvény jelzője a „Gombaszög Hard” lehetne.

Potápi Árpád János örömének adott hangot, hogy a felvidéki és a magyarországi táborozók és látogatók személyesen találkozhatnak egymással, kulturális és nemzetpolitikai beszélgetéseken vehetnek részt. Elmondta, hogy az internetes találkozások, az „online meetingek” nem helyettesíthetik a barátok és a testvértelepülések lakóinak személyes találkozásait.

A nemzetpolitikai államtitkár a nyári tábor történetével kapcsolatban felelevenítette, hogy az eredeti, történelmi helyszínen rendezik az idei eseményt is. Emlékeztetett rá, hogy az első világháborút követően, közel 100 évvel ezelőtt a frissen elcsatolt Felvidék magyar ifjúsága itt indította el a Gombaszögi Tábor elődjét, és vele azt a nemzeti gondolatot, amelyből számos jelentős kezdeményezés is kinőtt.

Felidézte, hogy az 1928-ban Prágában tanuló magyar egyetemisták Szent György Diákköre a cserkészet égisze alatt szervezte meg az első Gombaszögi Tábort ezen a helyszínen. Az akkori tábor célja az volt, hogy mindent megtegyenek az elcsatolt magyarlakta területek lakóinak magyarságtudata, anyanyelve és hite megerősítésének érdekében.

Gombaszögi Nyári Tábor fafaragás

Szalóc, 2021. július 15.
Nagyferenc Katalin szobrászmûvész kopjafát farag a Gombaszögi Nyári Táborban a felvidéki Szalóc (Slavec) közelében a megnyitó napján, 2021. július 15-én.
MTI/Komka Péter

A tábort 1935-ig évről évre megszervezték, majd ezt követően elhalt, illetve betiltották. A második világháború után az 1950-es, 1960-as években indult újra Duka-Zólyomi Árpád és Duray Miklós, a csehszlovákiai magyar közösség két szellemi vezetőjének és politikai képviselőjének szervezésében. Népszerűsége miatt a csehszlovák hatalom 1974-ben ismét betiltotta a rendezvényt, amely csak a rendszerváltás után indulhatott újra.

Az újraélesztett tábornak eleinte még Örsújfalu volt a helyszíne, és a szervezők csak 2016-ban döntöttek úgy, hogy a programot visszahelyezik Gombaszögre, ami találkozott a magyar nemzetpolitikai kormányzat elképzelésével.

A történelmi hagyomány erősítése mellett ennek a másik előnye, hogy a tábornak itt van elég helye bővülni. Mint kifejtette, Orosz Örs elnök, a tábor főszervezője joggal bízik benne, hogy nemsokára befejeződhet a tábor felépítése és kibővítése.

Az államtitkár azonban hangsúlyozta: nagyon reméli, hogy a szellemi-kulturális építkezés és bővítés még 100 évig nem fejeződik be, hiszen, mint aláhúzta, „az utódoknak is mindig adunk helyet”.

Az idei Gombaszögi Nyári Tábort július 12-18. között tartják a felvidéki Rozsnyó mellett.

MTI

Címlapkép: Fiatalok a Gombaszögi Nyári Táborban a felvidéki Szalóc (Slavec) közelében a megnyitó napján, 2021. július 15-én. MTI/Komka Péter