A visegrádi négyek (V4) – amelyek ellenzik a kötelező betelepítési kvótát, Brüsszel bevándorláspárti politikáját – megállapodtak, hogy segítséget nyújtanak Litvániának a Fehéroroszországból érkező migráció visszaszorításában – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a V4-országok külügyminisztereinek sajtótájékoztatóján hétfőn, a komáromi városháza előtt. A szlovák és a lengyel külügyminiszter és a cseh külügyminiszter-helyettes az Európa jövőjéről szóló uniós vita fontosságát is hangsúlyozta.

 Szijjártó Péter hozzátette: a következő néhány napban kidolgozzák a részleteket, és összehangolják a segítségnyújtást Litvániának, legyen szó emberi erőforrásról vagy technikai eszközökről, kerítésről.

Úgy fogalmazott: lesz közös, koordinált visegrádi segítség, hogy „litván barátaink is meg tudják védeni az Európai Unió külső határát”.

Hozzátette, a visegrádi csoport magyar elnökségének legfontosabb célja, hogy az egész visegrádi térségben segítsen a gazdaság gyors újraindulásában.

A gazdaság újraindítása adóemeléssel nem megy, ezért Magyarország továbbra is ellenzi a globális minimumadót – jelentette ki a miniszer, rámutatva, mind a négy országban költségvetési és pénzügyi fegyelem valósult meg.

„Akik nem tudtak fegyelmezettek lenni, azoktól elvárjuk, hogy ne akarják ránk kényszeríteni a saját pénzügypolitikai hibáikból fakadó magasabb adóterheket” – tette hozzá.

A V4 országok jelentőségét méltatva Szijjártó Péter elmondta, Magyarország külkereskedelmének 15 százalékát tavaly és az idei esztendő első négy hónapjában a három visegrádi partnerével bonyolította le, tavaly 30 milliárd euró értékben.

A miniszter az okostelefonos lehallgatási ügyre vonatkozó újságírói kérdésre kijelentette: az általa felügyelt Információs Hivatal a kérdéses programot nem használja, azzal kapcsolatban semmiféle együttműködést nem folytatott.

Szijjártó Péter közölte; ha az ügyben összehívják a nemzetbiztonsági bizottságot, ott az Információs Hivatal vezetője ugyanezt fogja elmondani.

A sajtótájékoztatón Ivan Korcok szlovák külügyminiszter rendkívül hasznosnak és fontosnak minősítette az Európai Unió jövőjéről Komáromban tartott miniszteri eszmecserét. Megjegyezte: Szlovákia „picit más utat választott, mint Magyarország”, és először a lakosság véleményét fogja megtudakolni. Az „össz-szlovákiai vitának” erről a témáról augusztus végén kellene elkezdődnie – mondta.

Szlovákiában és a visegrádi csoportban is beszélni kell arról, „az EU-ban nem látunk olyan veszélyt, hogy az EU valamiféle szuperállam irányába mozdulna el”, esetleg birodalmi ambíciói lennének – jegyezte meg Ivan Korcok. Másfelől szerinte annak is nyilvánvalónak kell lennie, hogy az EU sem bírálhatatlan.

A szlovák miniszter hangsúlyozta: „a visegrádi csoportban többet kell szólnunk arról, hogy az EU-nak számunkra nincs alternatívája”. Többet kell beszélni arról, „mit és hogyan akarunk csinálni az EU-ban” – tette hozzá.

Ivan Korcok és Jan Kohout cseh külügyminiszter-helyettes egybehangzóan azt mondta, hogy országaik támogatják Litvániát. Mindketten elismeréssel szóltak továbbá a magyar visegrádi elnökség tervezett programjáról.

Jan Kohout cseh külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: a magyar elnökségi program legfontosabb céljai nemcsak Közép-Európának, hanem egész Európának is nagyon fontosak. Üdvözölte, hogy a program kiemelt fontosságot tulajdonít a szomszédsági kapcsolatok megerősítésének, amelyet a koronavírus-járvány komoly próbatétel elé állított.

Jan Kohout hangsúlyozta, hogy Csehország nagyon fontosnak tartja az Európa jövőjéről most kezdődött konferenciát, párbeszédet. „Mindenki véleményét meg kell hallgatni. És fontos megtudni azt is, mi az, ami a polgároknak nem tetszik, min kell javítanunk” – mutatott rá a cseh miniszterhelyettes.

Véleménye szerint ez a vita is jól mutatja, miért olyan fontos a V4 csoport. Nemcsak alapot teremt a véleménycseréhez, „de olyan fórum is, amelyen keresztül jobban tudjuk érvényesíteni érdekeinket” – jelentette ki a cseh külügyminiszter-helyettes.

Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter is a találkozó fontos témájaként emelte ki az Európa jövőjéről szóló uniós vitát. Lengyelország azt várja, hogy a vitába az európai lakosságot sokkal inkább bevonják – közölte. Az uniós intézmények működéséről eddig a politikusoknak volt tapasztalatuk, e szervek által hozott döntések „túlnyomó része azonban az egyszerű lakosokat érinti” – jegyezte meg.

Elmondta, hogy a találkozón az EU működésének jövőbeli formájával kapcsolatban a nemzeti parlamentek szerepének növeléséről folytattak eszmecserét. Megvitatták, mely kérdésköröket kellene a közös uniós politikára, bízni, és melyeket a tagállamokra.

A litvániai migrációs helyzettel kapcsolatban a lengyel miniszter „a Lukasenka-rezsim elképzelhetetlen nyomását” említette. Elmondta, hogy Vilnius a V4 tagországaitól külön-külön már segítséget kért, ezt a segítségnyújtást az országcsoport koordinálni akarja, és Litvánia „erős ügyvédje szeretne lenni, amikor a balti ország e példa nélküli kihívással szembesül”.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Litvánia határa egyben uniós határ is, ezért európai reakcióra van szükség, elsősorban a legközelebbi szomszédoktól.

A térségbeli gazdaságnak a koronavírus-járvány utáni felépüléséről Zbigniew Rau azt mondta: nagyon jók a kilátások, a V4 gazdasági fejlődése hatással lesz az egész EU gazdaságára.

A nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatának elhúzódását a lengyel külügyminiszter „megalapozatlannak” nevezte, nyomatékosítva, hogy ez a visegrádi országok közös álláspontja.

MTI

Címlapkép: (MTI/EPA/Swen Pförtner)