A kormány az elmúlt tíz-tizenegy évben közös erővel újraegyesítette a magyar nemzetet, ennek eredményeként magyarnak lenni hátrány helyett egyre inkább előnyt jelent mindenhol a Kárpát-medencében – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Sátoraljaújhelyen, a Kárpát-medencei Nyári Szabadegyetem nevű rendezvényen.
Potápi Árpád János a koronavírus-járvány miatt elmaradt Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor helyett megtartott találkozón hangsúlyozta, akkor lehetnek erősek a kárpát-medencei magyar közösségek, ha Magyarország gazdaságilag, morálisan és politikailag is erős. Az elmúlt száz évben nem volt olyan eredményes tíz-tizenegy év, amely hasonló lenne a 2010 óra tartó időszakhoz. A kormány meg tudta erősíteni a magyarságot, a magyar nemzeti közösségeket a Kárpát-medencében és a diaszpórában. A magyarságnak minden lehetséges politikai színtéren képviseltetnie kell magát ahhoz, hogy intézményeit erősíteni tudja, például az oktatás, a kultúra és a sport területein – mondta.
Potápi Árpád János úgy fogalmazott, hogy Magyarország minden magyar otthona, éljenek bárhol is a világban; a magyar nemzet immáron egységes világnemzet.
A Tájkép csata közben – Külhoni pártelnökök kerekasztala című beszélgetésen Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta, Ukrajna mára Európa legszegényebb országává vált, ahol az elmúlt évek jogszabályváltoztatásainak következményeként megszűntek a nemzeti kisebbségek jogai. Hangsúlyozta, az elmúlt időszakban megrendülni látszódnak azok a “nemzetközi fogódzók”, amelyektől korábban segítséget reméltek a kisebbségek jogainak védelme érdekében. Brenzovics László ugyanakkor köszönetet mondott a magyar kormánynak a határon túli magyarságnak nyújtott támogatásokért.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke úgy fogalmazott, a koronavírus-járvány bebizonyította, nem igaz, hogy politika nélkül lehet élni és boldogulni. Az emberek felismerték, hogy a mindennapi ügyeikben nagy segítségükre lehet a “magyar politikai opció”, ennek eredményeként pedig a VMSZ harminc éve nem látott eredményt ért el a szerbiai választáson – fejtette ki, hozzátéve: szervezetüknek kilenc parlamenti képviselője és hét államtitkára van.
Forró Krisztán, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke elmondta, az utóbbi időben hiába kérték a szlovák kormánytól a kisebbségek helyzetének javítását, ez annak ellenére nem történt meg, hogy lett volna lehetőség rá. Példaként említette, hogy továbbra sem biztosított a szlovák-magyar kettős állampolgárság a felvidéki magyar közösség számára.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége elnöke hangsúlyozta, szervezetüknek a tavalyi parlamenti választáson sikerült megőriznie korábbi pozícióját és tovább tudták mélyíteni együttműködésüket az ottani jobbközép kormánnyal.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke közölte: harminc év után először tudtak egy valóban gyakorlatias megállapodást kötni a szlovén kormánnyal, ami a magyarországi forrásokkal kiegészítve nagy segítséget jelent a muravidéki magyar közösségnek.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke hangsúlyozta, támogatják a gyermekvédelemről szóló magyarországi népszavazást és mindent megtesznek, hogy a lehető legtöbb erdélyi kettős állampolgár részt vegyen azon, valamint öt nemmel szavazzon a feltett kérdésekre. Szólt arról is, reményeik szerint néhány hónapon belül jogilag is létrejöhet az Erdélyi Magyar Szövetség az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt egyesülésével.
Tánczos Barna, Románia környezetvédelmi minisztere, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa úgy értékelt, eredményes volt az utóbbi év az erdélyi magyarságnak. A romániai kormányban “nem vagyunk tájba simulóak” – fogalmazott, hozzátéve, bízik abban, hogy a jelenlegi kabinet hosszú távon is hivatalban maradhat. Tánczos Barna szólt arról is, hogy a jövő évi tusványosi találkozón már biztosan nem kell majd a medvéktől tartaniuk a résztvevőknek.
Forrás: MTI
(Címkép: ma7.sk)
