A mai napon immár huszonhatodik alkalommal szervezték meg a Szent Anna-napi palóc búcsút Balassagyarmaton. A rendezvény néhány éve egészül ki népművészeti fesztivállal.
Délelőtt a római katolikus főplébániatemplomtól indult a búcsújáró népviseletes menet a Palóc ligetbe. Útközben imádságot tartottak a Palóc Múzeum szabadtéri gyűjteményében található szandai káponkánál.
A szabadtéri Palóc színpadon Ternyák Csaba egri érsek és Turai János kanonok plébános mutattak be ünnepi szentmisét, majd a szertartás végén a püspök megáldotta a családokat. A liturgián közreműködött a balassagyarmati Szent Felicián Kórus Unterwéger J. Zsolt karnagy vezényletével; Holecz Istvánné, a népművészet mestere; a Rimóci Rezesbanda, valamint a történelmi Nógrád vármegye hagyományőrzői.
A palóc búcsú fontos fogódzóként szolgál a kereszténység, a magyarság és a palóc identitás megéléséhez, megtartásához. A búcsúhoz kapcsolódóan Palóc Hagyományéltető Napokat tartottak a hét második felében.
Az eseményfolyam nyitórendezvénye A fekete kakas című darab bemutatása volt a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. A Fabók Mancsi Bábszínház felnőtteknek szóló előadását a Déryné Program segíti. Pénteken Bé van a lélek zárva címmel Harangozó Imre néprajzkutató fotókiállítását nyitották meg a Szerbtemplom Galériában.
A Palóc ligetben Folkligetet alakítottak ki szombaton, kirakodóvásárral, népi játékokkal, mesterségbemutatókkal, kézműves foglalkozásokkal. A palóc falvak közül Buják, Kétbodony és Nógrádsipek mutatkozott be, a látogatók megkóstolhatták a palóc konyha remekeit, a bujáki süteményeket, a kétbodonyi szilvás gombócot, vagy a szlovákgyarmati haluskát.
A palócok vallási kultúrájában Szent Anna, Szűz Mária anyja a magtalanok, az áldott állapotban lévők és a női betegségben szenvedők pártfogója. Szent Annát egyaránt tisztelik a gyermekáldásra várók reménységeként, a családok védőszentjeként és a jó halál patrónusaként.
Forrás és kép: MTI
