Újra kell „tanulnia” a magyar nyelv használatát, a törvény betartását és nem utolsósorban saját polgárainak tiszteletben tartását a marosvásárhelyi városházának, amely a magyar nyelven írt beadványokra újabban kizárólag románul válaszol.

Rájuk kell szólni. Körlevélben figyelmeztetnek az anyanyelvhasználati kötelezettségekre Marosvásárhelyen. Portik Vilmos, Marosvásárhely alpolgármestere belső körlevélben volt kénytelen felszólítani a városházi vezetőket, hogy tartsák tiszteletben a közigazgatási törvény rendelkezéseit, és magyar nyelvű lakossági beadványokra szintén magyarul válaszoljanak. Az intézkedés azok után született, miután a Krónikaonline jelezte a polgármesteri hivatal sajtóirodájának, hogy az utóbbi hónapokban a vezetők eltekintenek a jogrend betartásától.

Két olvasó személyesen jelezte, mások a közösségi oldalakon adtak hangot nemtetszésüknek azért, hogy a jogszabályt áthágva, a marosvásárhelyi városháza újabban kizárólag az állam nyelvén válaszol azokra a levelekre és beadványokra is, amelyeket a polgárok magyarul fogalmaznak meg és nyújtanak be. A mintegy két évtizede hatályos közigazgatási törvény tisztán fogalmaz: azokon a településeken, ahol a kisebbségi lakosság aránya eléri a 20 százalékot, a közösség tagjai nemcsak hogy használhatják anyanyelvüket a helyhatóságokkal való kommunikációban, de az önkormányzatoknak kötelességük ugyanazon a nyelven válaszolni, amelyen az érintettek hozzájuk fordultak.

A portál kíváncsiságból tesztelni kezdte a rendszert, és három, a „tisztelt városházi illetékeseknek” címzett kérvényt nyújtottak be. A június végén iktatott beadványokra jóval a törvény által előírt 30 napos határidőn belül, ajánlott levélben kaptak illedelmes hangnemben írt választ. Csakhogy a válaszlevelek mindegyikét kizárólag románul fogalmazták meg, teljesen megfeledkezve a magyar nyelvű változat csatolásáról. A marosvásárhelyi hatóságok viszonyulása a törvényhez, a magyar nyelv használatához és ezáltal a mintegy ötvenezres közösséghez annál is meglepőbb, mivel Dorin Florea polgármestersége alatt működött a magyar nyelvű levelezés.

Az sem mondható, hogy a hivatal apparátusa túlterhelt a fordítások miatt, ugyanis az állampolgárok többsége – nemzetiségétől függetlenül, mintegy múltból örökölt beidegződésként – román nyelven megírt beadványokkal szokott a városházához fordulni. Olyanok is románul írnak, akiknek láthatóan nehézséget okoz az állam nyelvén fogalmazni, de az elutasító választól tartva mégsem bátorkodnak anyanyelvüket használni” – mondta el a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal névtelenül nyilatkozó alkalmazottja, akinek a 2010-es évek közepéig rálátása nyílt a beadványok egy részére.

Portik Vilmos, a város RMDSZ-es polgármester-helyettese elnézést kért a történtekért, hozzátéve, hogy ő is meglepődve értesült az új „szokásrendről”. Mint mondta, a jogi osztály munkatársainak segítségével átiratot fogalmazott meg, amelyben felhívja az összes igazgató figyelmét a törvény betűjének betartására. Arra a kérdésre, mi az oka annak, hogy az új, immár magyar városvezetés részéről efféle visszalépés tapasztalható, Portik nem tudott pontos választ adni.

„Én is csodálkozom és csak találgatni tudok, a hanyagságtól a felelőtlenségig bármi ide vezethetett. Rosszindulatot nem feltételezek” – fejtette ki véleményét az alpolgármester. Ugyanakkor hozzátette, tudomása szerint a városháza fordítói – a rendkívül nagy munkamennyiség miatt – nehezen tudtak időben eleget tenni minden rájuk háruló feladatnak. Meggyőződése viszont, hogy a belső körlevél megteszi a hatását, és többé nem fordul elő törvényszegés.

Forrás: Krónikaonline

(Címkép forrás: Wikipedia)