Jó véleménnyel vannak Magyarországról a déli szomszédaink, a pozitív megítélés hátterében pedig nagyrészt a kiváló államközi viszony szerbiai közvéleményben való lecsapódása áll, amely kapcsolatot legjobban a gyakori és mindig barátságos légkörben folytatott Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics szerb elnök közötti találkozók mutatnak be  – derült ki a CEPER kutatóintézet felméréséből.

(A szerb miniszterelnökkel és delegációjával történő mai találkozó is tovább javíthatja Magyarország megítélését – a szerk.)

Az okok között szerepel az is, hogy Magyarország elkötelezett Szerbia uniós csatlakozása mellett, aminek rendszeresen hangot is ad a nemzetközi fórumokon. Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos személyében pedig egy magyar politikus jeleníti meg a szerb nyilvánosság előtt az Európai Uniót, ami a szerbek csatlakozáspárti csoportjában szintén erősítheti hazánk megítélését.

A kutatócég hangsúlyozta: mindemellett Magyarország az utóbbi időben – Olaszország és Hollandia mellett – az egyik legjelentősebb uniós befektetővé nőtte ki magát az országban, így egyre több szerbiai érezheti úgy, hogy a megélhetését a magyar tőkének is köszönheti.

Amíg a szerbiai Magyarország-kép a kutatás szerint tehát kifejezetten pozitív, addig honfitársaink kevésbé ítélik meg kedvezően déli szomszédunkat. Itthon a megkérdezettek negyven százaléka mondta, hogy jó véleménnyel van Szerbiáról, ami megegyezik az egy évvel korábban mért értékkel.

Hiába javul a vajdasági magyarok helyzete Szerbiában, valószínűsíthető, hogy a nemzetért felelősséget érző válaszadókban még él azon atrocitások emléke, amelyek a 2010-es évek elejéig rendszeresen érték a magyarokat, például az anyanyelvhasználattal kapcsolatban.

A hazai ellenzéki érzelmű válaszadókban pedig éppen az imént említett szívélyes Orbán–Vucsics viszony ronthatja déli szomszédunk megítélését. Mindazonáltal az öt évvel ezelőtti, 2016-os adathoz képest – harminc százalék – így is tízszázalékos javulást érzékelhetünk a magyarországi Szerbia-képpel kapcsolatban, így kijelenthető, hogy a virágzó államközi kapcsolat mind a két ország közvéleményében visszhangra talál, a kölcsönös megítélés pedig folyamatosan javul – derül ki a kutatásból, amelyet a CEPER a közös magyar–szerb kormányülés alkalmából tett közzé.

A Magyar Nemzet írása
Kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda