Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint a tálib kormányalakítási folyamat értékelése még nem ért véget, de már látható, hogy az átmenetinek tervezett új afgán kormány az előzetes bejelentésekkel ellentétben nem „inkluzív”, kizárólag tálibokból áll és egy nő sincs benne, ráadásul egyes tagjainak „előélete felettébb problematikus”, ami igen aggasztó. Az ideiglenes tálib kormány  nem teljesítette azt az ígéretét, hogy más etnikai csoportoknak és különböző vallási közösségeknek is helyet ad az új kormányban – jelentette ki Peter Stano, az Európai Bizottság illetékes szóvivője is.

Az Afganisztánt vezető új tálib kormánynak ki kell érdemelnie a nemzetközi közösség elismerését és támogatását, megítélésének alapja pedig csak a tettei, intézkedései lehetnek – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán Németországban a ramsteini amerikai légi támaszponton.

Az amerikai diplomácia vezetője Heiko Maas német külügyminiszterrel tartott tájékoztatóján kifejtette, hogy a kormányalakítási folyamat értékelése még nem ért véget, de már látható, hogy az átmenetinek tervezett új afgán kormány az előzetes bejelentésekkel ellentétben nem „inkluzív”, kizárólag tálibokból áll és egy nő sincs benne, ráadásul egyes tagjainak „előélete felettébb problematikus”, ami igen aggasztó.

Hangsúlyozta, hogy Washington a tettei alapján ítéli meg az új kabuli vezetést, amelynek gondoskodnia kell arról, hogy elindulhassanak az országból távozni kívánok elszállítására szervezett charterjáratok.

„Ezeknek a járatoknak repülniük kell”

– mondta.

Hozzátette: a tálibok legitimációra és nemzetközi elismerésre vágynak, de ezt ki kell érdemelniük, ezért teljesíteniük kell az országot elhagyni kívánók szabad távozására és a nők és kisebbségek jogainak tiszteletére vonatkozó elvárásokat, és gondoskodniuk kell arról, hogy Afganisztán ne legyen terroristák fészke.

Emlékeztetni kell a tálibokat arra a vállalásukra is, hogy lehetővé teszik a segélyszervezetek munkájának folytatását – húzta alá az amerikai külügyminiszter, rámutatva, hogy az ENSZ becslései szerint a mintegy 38 milliós afgán lakosság nagyjából fele humanitárius segítségre szorul.

Heiko Maas  azzal kapcsolatban, hogy az amerikaiak által Afganisztánból kimenekített embereket – eddig nagyjából 34 ezer főt – átmenetileg a ramsteini bázison helyezik el, a többi között elmondta, hogy ez a művelet várhatóan nem hónapokig, hanem néhány hétig tart még.

A német földre érkezett afgánok menedékjogáról kérdésre válaszolva rámutatott, hogy a hatályos jogszabályok alapján Németország területén lehet kérni menedékjogot a német államtól. Azonban eddig a ramsteini bázisra érkezett afgánok kevesebb mint egy százaléka élt ezzel a lehetőséggel – tette hozzá.

Antony Blinken és Heiko Maas a támaszponton videóértekezletet tartott több mint húsz ország külügyminiszterével és nemzetközi szervezetek képviselőivel. Erről a német külügyminiszter a többi között elmondta, hogy valamennyi partnernek van valamennyi befolyása az afganisztáni folyamatokra, de ezt az erőt együtt kell alkalmazni és el kell kerülni, hogy a tálibok „kijátsszák egymás ellen” a nemzetközi közösség tagjait.

Uniós szóvivő: a tálib kormány nem teljesíti a kormányalakítást érintő ígéreteket

Az Európai Unió készen áll humanitárius segítséget adni Afganisztánnak, de hosszabb távú támogatás attól függ, hogy a tálibok tiszteletben tartják-e az alapvető szabadságjogokat.

Az ideiglenes tálib kormány  nem teljesítette azt az ígéretét, hogy más etnikai csoportoknak és különböző vallási közösségeknek is helyet ad az új kormányban – jelentette ki Peter Stano, az Európai Bizottság illetékes szóvivője szerdán.

A szóvivő hangsúlyozta:

Nem úgy néz ki”, hogy az új kormány befogadó és reprezentatív lenne Afganisztán gazdag etnikai és vallási sokszínűsége tekintetében,

noha erre vonatkozóan a tálibok ígéretes nyilatkozatokat tettek az elmúlt hetekben.

Stano aggasztónak nevezte azokat a híreket, melyek szerint a tálibok nem tartják tiszteletben azokat a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeket, amelyek mellett Afganisztán az elmúlt évtizedekben elkötelezte magát, beleértve az alapvető szabadságok megkülönböztetés nélküli tiszteletben tartását. Hozzátette: biztosítani kell a békés gyülekezés szabadságát.

Az EU csak az alapvető jogok biztosítása esetén ad pénzt

Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja szerdán sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte: az Európai Unió készen áll, hogy továbbra is humanitárius segítséget nyújtson a konfliktus sújtotta országnak, azonban a hosszabb távú támogatás folyósítása attól függ, hogy a tálibok tiszteletben tartják-e az alapvető szabadságjogokat.

Nagyon alaposan megvizsgáljuk, miként viselkedik az új kormány, mielőtt kötelezettséget vállalnánk”

– fogalmazott az uniós biztos. A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért az afganisztáni háború.

Kedden megalakult a tálibok átmeneti kormánya Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnök vezetésével. Médiaértesülések szerint Ahund a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, aki vélhetően a rivális tálib frakciók közötti kompromisszumos megoldásként került a kormányfői tisztségbe. A kandahári születésű Ahund a tálib mozgalom alapítóinak egyike, és a tálibok elhunyt társalapítója, Omár molla közeli szövetségese volt. Egyelőre nem tudni, hogy az ügyvivő kormány megbízatása meddig szól, és lesznek-e választások.

MTI