Mivel a magyar jog nem ismeri az előválasztás fogalmát, az uniós adatvédelmi irányelvek vonatkoznak a lebonyolításra – mondta a Mandinernek Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Szerinte a regisztrációt is lehetővé tevő hivatalos honlapnak tartalmaznia kellene egy adatvédelmi tájékoztatást. Ilyet azonban nem találtunk. Az elnök aggályosnak nevezte azt is, hogy kiskorúak is szavazhatnak majd.
Több kérdést is felvet adatvédelmi szempontból az ellenzéki előválasztás Péterfalvi Attila szerint. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a Mandiner kérdésére elmondta: a magyar jog nem ismeri az előválasztás intézményét, ezért erre a GDPR, azaz az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének szabályai vonatkoznak. Ez kiterjed az adatkezeléstől kezdve az adatbiztonságig minden részletre.
Jelen esetben az adatkezelés alapja nem jogszabály, hanem az érintett önkéntes, határozott hozzájárulása, mindenre kiterjedő tájékoztatás alapján – magyarázta az elnök.
Az előválasztás résztevőinek adatai különleges személyes adatnak minősülnek, mivel politikai véleményt tartalmaznak – hangsúlyozta Péterfalvi. Álláspontja szerint ráadásul nem csak a szavazat leadása, hanem már a regisztráció kapcsán is fennáll ez a helyzet, azaz, hogy ezen adatok védelmére szigorúbb szabályok vonatkoznak.
Péterfalvi elmondta: a NAIH hivatalból nem vizsgálja az előválasztást adatvédelmi szempontból, erre csupán akkor kerülhet sor, ha valaki panasszal fordul hozzájuk. Egyelőre ilyen nem történt – tette hozzá. Ezzel együtt az elnök nyomatékosította, „mindenképpen szükség van egy részletes adatvédelmi tájékoztatóra, az érintettek hozzájárulása csak ebben az esetben tekinthető érvényesnek.
Az előválasztás hivatalos honlapjának nevezett elovalasztas2021.hu oldalon azonban nem találni ilyet, de utalást sem arra, hogy ez más weboldalon fellelhető lenne.
Péterfalvi kitért egy korábbi vitára is, amely arról szól, hogy szavazhatnak-e az előválasztáson azok a fiatalok, akik csak jövőre, az országgyűlési választások idejére válnak nagykorúvá.
Fotó: Pixabay/illusztráció
Az előválasztás oldala szerint erre lehetőség van, ebben az esetben egy szülői hozzájáruló nyilatkozatot is alá kell írnia az egyik szülőnek (vagy törvényes képviselőjének) és a fiatal szavazónak.
Péterfalvi szerint ez felvet adatvédelmi aggályokat. Mint mondta, a GDPR alapján csak a gyermekeket érintő, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások esetén lehet lejjebb vinni a korhatárt, de az előválasztás nyilván nem ez a kategória. Ezért az általános szabályokat kell alkalmazni.
Hozzátette: az országgyűlési választásra vonatkozó szabály egyértelmű, csak a 18. életévüket betöltött állampolgárok voksolhatnak.
A szülői hozzájárulás követelménye ráadásul abszurd helyzeteket is előidézhet – mondta Péterfalvi, hiszen előfordulhat, hogy a szülő nem ad hozzájárulást, vagy valamilyen egyéb vita alakul ki a szülő és a gyerek között, amelyet majd végül a gyámhatóságnak kell tisztáznia. Péterfalvi hangsúlyozta azt is, hogy „az előválasztásra regisztrálók és azon résztvevők adatait kizárólag arra lehet felhasználni, amelyre hozzájárulásukat adták.”
A pártok által összegyűjtött szimpatizánsi adatokat pedig nem lehet majd „bedobni a közösbe”, azaz megosztani egymással. Erre is csak az érintett hozzájárulása esetén van lehetőség. Az elnök elmondta azt is, hogy az előválasztási rendszerbe állami nyilvántartásokat, informatikai biztonsági, azonosítási rendszereket, megoldásokat, mint például az ügyfélkapu, nem lehet bevonni.
Hangsúlyozta, hogy adatvédelmi szempontból egy esetleges sérelem, vita esetén jogorvoslati lehetőséget is biztosítani kell az érintettek számára. A NAIH elnöke kitért arra is, más jellegű adatkezelési szabályok vonatkoznak a jelöltállítási és a szavazási helyzetre. Az egyik esetben az adatkezelés célja a jelöltállítás, egy jelölt támogatása, a másikban pedig az a cél, hogy biztosítva legyen: egy szavazó csak egy szavazatot ad le.
Forrás: mandiner.hu
Fotó: MandinerFicsor Márton
