Gyurcsányék ismét vonyítanak oktatás-ügyben. Közleményt adtak ki a magyar pedagógushiányról, természetesen a kormányt okolva. Arról természetesen mélyen hallgatnak, hogy regnálásuk idején hová sikerült zülleszteni a magyar oktatást és annak hátterét.

Nem mi állítjuk, a 444! 2018 júliusában közölt írása taglalja a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormány katasztrofális működését. A felsorolásban csak egy sort olvashatunk az oktatásügyről, de az annál beszédesebb: „3000-nél több bezárt iskola és cserben hagyott falu, több 10 ezer elbocsátott vagy megalázott pedagógus”. Ez volt Fletóék Haladó oktatáspolitikájának előre mutató eredménye. Ja, és a tandíj bevezetése a felsőoktatásban, ne hagyjuk ki ezt sem.

Ha közleményüket olvasva az embert nem ragadják el a gyilkos indulatok, az csak jólneveltségének köszönhető. De azért a kérdés jogos: még ezek mernek ugatni?

Az Orbán-kormány ezzel szemben nem zárt be iskolákat, nagyszabású iskola felújítási programmal, tornaterem építésekkel, pedagógus életpálya modell kialakításával és jelentős béremelésekkel próbálja behozni a sok évtizedes lemaradást. A felsőoktatás működési hátterének az ellenzék által elátkozott, a gyakorlatban mégis működő modelljéről nem is beszélve.

Minden nagyon szép, minden nagyon jó? Persze, hogy nem. Bőséggel van még teendő, de nem megy minden egyszerre. Vannak még lepusztult épületek, hiányos oktatási segédeszközök, alulfizetett pedagógusok. Viszont ha Gy. Ferencék tovább folytathatták volna, lehet, hogy már oktatás sem lenne. (Ez persze túlzás, de a „megkezdett úton” haladva bizonnyal elérték volna a „negatív csúcsot”.)

Ám miközben a DK hazugságokat vizionál valóságként, a magyar kormány oktatásügyi megítélése a nemzetközi színtéren egészen más.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2021. szeptember 16-án jelentette meg az idei Oktatási körképét (Education at a Glance 2021: OECD Indicators), amely 2021 májusáig bezárólag vizsgálja az egyes országok oktatási rendszereinek helyzetét és az előttük álló kihívásokat. A 2021-es kiadvány hangsúlyos része a COVID járvány kihívásainak, oktatásra gyakorolt hatásainak ismertetése.

A hazánkra vonatkozó megállapításokból kiderül, hogy az OECD elemzése alapján Magyarország a világ legfejlettebb országaival azonos típusú intézkedéseket hozott az oktatásban a COVID járvány hatásainak mérséklése, a tanulási lemaradással veszélyeztetett tanulók támogatása érdekében. Ilyen volt a digitális eszközök és tartalmak biztosítása az oktatáshoz való hozzáférés támogatása céljából, valamint a sérülékeny tanulói csoportok számára biztosított, a felzárkózást segítő pedagógiai támogatás a jelenléti oktatásba történő visszatérés során. A jelentés alapján Magyarország tagja azon országok körének, amelyek célzott támogatásokat nyújtottak az oktatás szereplőinek a járvány idején is, így például az állam folyamatosan biztosította az ingyenes, illetve kedvezményes gyermekétkeztetés feltételeit, valamint többletjuttatást nyújtott a hátrányos helyzetű településeken dolgozó pedagógusok lemorzsolódás megelőzése érdekében végzett munkájáért.

Kiemelendő a jelentésből, hogy mindössze 19 ország biztosított célzott oltási programot a pedagógusok számára, köztük Magyarország is.

Az OECD kiadványa megállapítja, hogy a sem oktatásban, sem képzésben, sem foglalkoztatásban részt nem vevő 18-24 éves fiatalok aránya gyakorlatilag minden országban növekedett valamelyest a járvány hatására, azonban Magyarország esetében ez lényegesen kisebb mértékű volt: míg ezen fiatalok aránya az OECD országaiban átlagosan 14,4%-ról 16,1%-ra nőtt, addig Magyarországon 14,5%-ról 15%-ra.

Na, ehhez mit szólnak „odaát”? Nem kellemetlen kissé a valósággal szembesülni?

Buta kérdés: nekik nem. Ha Valóság Nagybácsi szembe jön velük az utcán, elfordítják a fejüket és átsétálnak a másik oldalra.

(Címkép: Interaktív oktatás)