Fenti címmel írt kritikus elemzést Duray Miklós a Bécsi Napló szeptember/októberi számában.
A látszólagosan egyesülő három felvidéki magyar politikai szervezet (Magyar Közösség Pártja, Most-Híd, Összefogás) 2021. október 2-ára tűzte ki alakuló kongresszusának időpontját – írja. Éppen ideje, mert ha nem is lesz előrehozott parlamenti választás Szlovákiában, akkor is két év múlva négy közösségi választás szakad a társadalom nyakába.
A felvidéki magyar politikának a köztámogatottsága azonban soha nem látott mélyponton van, a magyar közösség politikai közgondolkodása pedig szét van marcangolva.
Szeptember közepén az AKO ügynökség már az egyesülő magyar párt nevén mérte a támogatottságot, és még mindig messze elmaradt a parlamentbe való bejutás ötszázalékos küszöbétől (3,8 % volt, egy hónappal korábban 3,3 %), noha volt olyan időszak, még tizenöt éve, amikor közelítettünk a 12%-hoz.
Pontosan tudjuk, hogy kik voltak a közösség szétverői, mi okozta a széthullást.
A főszerepet mindig az egyéni vagy a kiscsoportérdek játszotta és mindig ugyanazok tűntek fel a háttérben. Harminc év nagy idő, de ha mögöttük áll, most már vagy húsz éve, a kőolajfinomítók és a termékeikkel kereskedők pénze és az ezekkel összekacsingató kormányok is, akkor a közösségi érdekérvényesítésnek alig van esélye.
Miért nem lesz működőképes ez az egyesülés? Az egyik fő oka a szerkezeti fölépítése.
Három olyan, belső önállósággal rendelkező egységből-platformból áll össze, amelynek külön-külön vétóhoz hasonló jogállása van, és ha a három között nem alakul ki egyetértés. megbénul a tevékenység.
De erről az egyesülés után érdemes beszélni, mert lehet, hogy a gyakorlat mégis az észszerűséget fogja érvényesíteni. Feltételezhető, hogy a soron következő parlamenti képviselő választásig látszólagos nyugalom fogja uralni a felvidéki magyar politikát.
Forrás és kép: Duray Miklós, Bécsi Napló 2021. évi szept-okt száma/Felvidék.ma
