Amikor erősödik a globalisták hatalma Magyarországon, az együtt jár a vagyonok és jövedelmek nagyarányú átcsoportosításával a hazaiak terhére, a külföldiek javára. Nincs különbség a kommunista és a balliberális globalista rendszer között.

…Hazánkban a rendszerváltozás utáni években volt először hallható új értelemben – elsősorban az egyre erősödő nemzetközi gazdasági integráció kapcsán – a globalizmus, globális tőkebefektetők stb. Globalistákról, mint a globális ügyek mozgatóiról azonban szinte nap­jainkig nem volt politikailag korrekt szólni, pedig megjelenésük sokkal régebbre tehető, mint a globalitásból adódó mai problémák nemzetközi szinteken történő tömeges észlelése.

Ők azok, akik mintegy három évszázad óta nagy igyekezettel azon munkálkodnak, hogy a világ lakóinak minél nagyobb hányadát tereljék be egy általuk uralt birodalomba. Hosszú ideig szakrális berendezkedésű államokban titokban végezték tevékenységüket. Végül a magánpénzrendszer és a magánpénz-kibocsátás megkaparintásával (magántulajdonban lévő jegybank) indították el máig tartó rohamukat először a „forradalom” utáni Angliában…

…A kommunista globalista rendszer simán átsiklott a liberális globalista rendszerbe, gondosan megőrizve és átmentve a máig tevékeny globalista „humán tőkét” a legfontosabb pontokon, mint az állampénzügyek vagy éppen a média. Az Egyesült Államokban pedig éppen folyik egy új – marxista felforgató „forradalom” –, felhasználva a demokratikus államrend adta visszaélési lehetőségeket, beleértve a választási rendszer meghekkelését is.

A globalistáknak problémájuk mindig csak a szilárd nemzetállamokkal akad, a fegyverek és az erőszak itt lép rendre színre. Így történt ez az angol és a francia forradalomban, hasonlóképpen Oroszországban 1917 után és hazánkban is 1919-ben, 1945 és 1949 között nemkülönben. Oroszország is csak Putyin óta problémás a szemükben, Jelcint imádták…

…Külön ki kell emelni a 2002 után következő balliberális globalista éveket annak okán is, hogy ismét, szinte személy szerint is ugyanazok készülnének kormányzati pozícióba.

Az emblematikus nyolc évet átlagban 0,33 százalékos növekedés kísérte, gyakorlatilag az 1980 és 2000 közötti stagnálás tért vissza. Ezek az évek alapozták meg nemcsak a fejlettebb nyugati országoktól való további leszakadásunkat, de a korábban még magunk mögött tudott térségi országok is messze megelőztek bennünket (Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország), sőt a tőlünk messze lemaradó Románia is a nyomunkba került. Amióta a hazai jegybank is a gazdaságot támogató politikát folytat (2013), ismét elkezdődött egy felívelő fejlődési szakasz.

A 2014 és 2018 közötti időszakban a gazdaság úgy nőtt átlagban 2,54 százalékkal, hogy ebben benne van a pandémia által okozott –4,9 százalékos visszaesés is. A hazai jövedelmek dinamikus növekedése kézenfekvő. A legutóbbi globalista balliberális kurzus átlagbére éppen a mai minimálbéreknek felel meg. A kormány túlteljesítette a vállalását a nyugdíjasokkal szemben, hiszen a reálérték megőrzésén túl még növelésekre is futotta.

További mintegy hatszázalékos reálnyugdíj-emelésnek is nagy a valószínűsége a közeli hónapokban, a kiugró növekedés okán.

Összefoglalásként:

– A globalista pénzhatalom hazánkban az ország középkori összeomlása óta folyamatosan jelen van. Meghonosodása együtt érkezett a Habsburg-uralkodóházzal. Kezdetben a Fugger-pénztőke, később, Napóleon legyőzése óta a Rothschild ház képviseli a globalista tőkét.

– Amikor erősödik a globalisták hatalma Magyarországon, az mindig együtt jár a vagyonok és jövedelmek nagyarányú átcsoportosításával a hazaiak terhére, a külföldiek javára. Nincs különbség a kommunista és a balliberális globalista rendszer között.

– A jövedelem- és vagyonátcsoportosítás akkor a legintenzívebb, amikor a kormányon és a jegybankban is globalista szemléletű vezetés van (1994–1998 és 2002–2010) Minden idők legnagyobb vagyon- és jövedelemvesztése 1994 és 1998 között valósult meg. Hajszálon múlt, hogy a globalizmus végső győzelmét nem foglalták alkotmányba is, hiszen ehhez 72 százalékos többséggel rendelkeztek a parlamentben. Az akkortájt még létező kis­számú, de elkötelezett baloldali patrióta ellenállásán bukott meg a nagy terv.

– A legutóbbi, a covid-pandémia által okozott válság fő tanulsága, hogy a nemzeti pénzrendszerek sokkal jobban védnek a válság hatásától, így a jövedelmek és vagyonok átcsoportosításától is, hiszen kevésbé vagyunk kitéve a kamatok és árfolyamok káros hatásainak, amit a globalisták vezényelnek.

Szerző: Boros Imre

A teljes írás itt olvasható.