A legismertebb Mária énekünk kezdetét azért idéztük fel, mert ma van a Magyarok Nagyasszonyának ünnepe. Mint ismert Szent István halála előtt Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát 1038-ban. Az ország-felajánlás óta a Magyarok Nagyasszonyaként is tiszteljük a Szűzanyát.
A Magyarok Nagyasszonya tisztelete Szent László király uralkodása idején új virágzásba borult. Később a tatárokkal és a törökökkel szemben is Jézus és Mária nevét kiáltva harcoltak a magyarok. I. Lipót a török alóli fölszabadulás emlékére, hálája jeléül megismételte az ország fölajánlását Máriának a 17. század végén. Az írások szerint még ebben században a Patrona Hungariae-eszmére alapozva alakult ki Regnum Marianum (Mária Országa) fogalma, ami kifejezte, hogy Szent István felajánlásával Szűz Mária nemcsak oltalmazója, hanem mindenkori tulajdonosa is Magyarországnak.
XIII. Leó pápa 1896-ban, a magyar millennium alkalmával az akkori esztergomi prímásérsek, Vaszary Kolos bíboros kérésére, mint külön ünnepet engedélyezte Magyarországnak. A Nagyasszonyunk ünnep eleinte október második vasárnapján volt, majd X. Szent Pius pápa tette át október 8-ra.
Hazánkban számos templom, Rómában pedig a Szent Péter-bazilika altemplomában található magyar kápolna is a Magyarok Nagyasszonya nevet viseli. Ezt a magyar kápolnát negyvenegy éve, vagyis 1980. október 8-án Szent II. János Pál pápa szentelte fel.
