Tematikus budai és pesti sétákát szervez a Nemzeti Múzeum Magyar menyasszony címmel készülő kiállításához kapcsolódóan. Az 500 év szerelem – királyi pompa, szerelmi pletykák és intrikák, esküvők a budai Várban című sétán megtudhatják az érdeklődők, hogy milyenek voltak a királyi, főúri, arisztokrata menyegzők: álompárok, hetedhét országra szóló lakodalmak, szerelmi pletykák és intrikák.
A múzeum hétfői közleménye szerint Az 500 év szerelem – királyi pompa, szerelmi pletykák és intrikák, esküvők a budai Várban című sétán megtudhatják az érdeklődők, hogy milyenek voltak a királyi, főúri, arisztokrata menyegzők: álompárok, hetedhét országra szóló lakodalmak, szerelmi pletykák és intrikák.
„Aragóniai Beatrix és Hunyadi Mátyás magyar király esküvője igazi reneszánsz menyegző volt. A nápolyi királyi hercegnő érkezésével és gyönyörű ruhájával elbűvölte a magyar királyi udvart. Nem volt ez másként akkor sem, amikor Edelsheim-Gyulai Ilona a Rotschild Klára tervezte ruhakölteményben jelent meg Horthy Istvánnal kötött házassága helyszínén” – olvasható a séta leírásában.
Mint írják, az első magyarországi óvodák megalapítójának, Brunszvik Teréz grófnőnek a mátkasága Szily Antal huszár kapitánnyal nem volt hosszú életű, esküvőjüket a család meghiúsította. Rangban hozzáillő, igazi grófot szántak neki férjül, akit előre kinéztek számára. Gróf Széchenyi István frigyét a sokgyermekes, özvegy Seilern Crescence grófnővel 1836-ban hatalmas izgalommal várta a budai lakosság. Almásy Jacqueline grófnő 1924-es esküvőjéről Louis Cartier párizsi ékszerkirállyal még az amerikai Vanity Fair magazin is beszámolt.
Az október 16-án, november 13-án és december 4-én megszervezett budai séta vezetője Czingel Szilvia néprajzkutató, kulturális antropológus, időtartama 2-2,5 óra, az indulás helyszíne pedig a Szilágyi Dezső téri református templom bejárata. A Szeretni bolondulásig – menyasszonyok a 20. század elején Budapesten című pesti sétán a század eleji Budapestről, esküvőkről, szerelmekről, menyasszonyokról lesz szó.
Mint a séta ismertetőjében kiemelik, egy igazi úrilány életében a „jó parti” megtalálása az egyik legfontosabb életstratégia volt a 20. század elején. A századvégi polgárság általában csak akkor fürdött, ha nősült – írja Márai Sándor, jelezve a kor polgári esküvőinek jelentőségét. A lakodalom és a menyasszony ruhája presztízskérdés volt, amit jól mutat a 20. század eleji belváros menyasszonyi ruhaboltjainak kínálata. A korabeli sajtó egy-egy híres színésznő, író, szépségkirálynő pletykáktól sem mentes szerelmi életét firtató és esküvőiket bemutató híradásait pedig falta a közönség.
A sétán résztvevők olyan kérdésekre kaphatnak választ, mint hogy milyen volt Mössmer Jakab menyasszonyi ruhaboltja, és miért vásárolt egy magára adó úrilány a Förster Nővérektől esküvői kelléket. Az érdeklődők megtudhatják, hogy milyen volt az első magyar szépségkirálynő esküvője 1929-ben, vagy hogy hol és kivel házasodhatott egy Budapesten szolgáló cselédlány. Kiderül a sétán, hogy milyenek voltak a különböző vallási felekezetek polgári esküvői akkoriban, valamint hogy miért volt híres íróink szerelmi életének fontos helyszíne a kávéház.
A sétavezető ezúttal is Czingel Szilvia, a séta időtartama 2-2,5 óra, az indulás helyszíne a Magyar Nemzeti Múzeum főlépcsője. Az első séta október 17-én lesz, majd november 14-én és december 5-én várják az érdeklődőket.
A Nemzeti Múzeum 2022 decemberére tervez Magyar menyasszony címmel nagyszabású kiállítást, hogy bemutassa a magyar nő, a magyar menyasszony nézőpontjából az esküvői szokások, hagyományok, viseletek térbeli és időbeli változatosságát. A társadalmi sokszínűség jegyében egyforma hangsúlyt kap város és vidék, a hazánkban egymás mellett élő felekezetek és népcsoportok, illetve a különböző társadalmi rétegek esküvői szokásai 1521-től 2021-ig.
A múzeum több száz esküvővel kapcsolatos műtárgyat őriz a kora újkortól egészen a jelenkorig. A textilgyűjtemény legkorábbi menyasszonyi öltözete a 16. század elejéről való. Mária királyné a csodálatos, késő burgundi divat szerinti zöld selyemdamaszt ruhát a hagyomány szerint II. Lajos királlyal való házasságkötésekor, 1521-ben viselte. A legújabb menyasszonyi ruha az 1990-es években készült, és 2020 végén került a Nemzeti Múzeum Történeti Tárába. A ruha Szűcs Edit jelmeztervező munkája, aki a Dán Filmakadémia rangos Roberts-díját nyerte el csapatával.
A tárlat a múzeum saját anyagán és közösségi gyűjtésen felül a hazai és a határon túli magyar közgyűjtemények anyagára is épít.
MTI
Fotó: Nemzeti Múzeum Facebook oldala
