Növekvő brüsszeli nyomásra számít az igazságügyi miniszter, aki éves bizottsági meghallgatásán beszélt a közös szülői felügyeletre vonatkozó kormánypárti módosító javaslatról valamint egyebek mellett a büntetőjog területén elért eredményekről.

Szó sem lehet róla, hogy bántalmazó szülőhöz kerüljön a gyerek –nyomatékosította az igazságügyi bizottság előtt Varga Judit igazságügyi miniszter a közös szülői felügyeletre vonatkozó tervezett módosítás kapcsán. A tárcavezető éves meghallgatásán a szocialista

Varga László vetette fel, hogy három civil szervezet ( a NANE, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség) közösen kérte: ne fogadják el ebben a formában a módosító javaslatot, mert az a bántalmazók kezébe adna többletjogokat.

Varga Judit válaszában rámutatott, a szóban forgó szervezetek is tagjai annak a tárca által létrehozott Családjogi Civil Munkacsoportnak, amely ezt a témát is tárgyalta, ám ahelyett, aggályaikat ott vetették volna fel, az ellenzéki médiában támadták meg a tervezett módosítást. Mint fogalmazott erős csúsztatás azt feltételezni, hogy minden válás a bántalmazásról szól.

Varga Judit felhívta a figyelmet, hogy nagyon sok szervezet kérte már a kormányzati javaslattal megegyező irányú változTatást, az említett munkacsoport megalakulásakor is ez téma vetődött fel először.

Továbbra is a gyermekek érdekei a legfontosabbak, a bírókat pedig fel fogják készíteni a várható módosítással járó változásokra, hogy semmilyen visszaélésszerű helyzet ne alakulhasson ki. – hangsúlyozta a tárcavezető. Az Igazságügyi Minisztérium által a három civil szervezet véleményére reagáló közleményében is aláhúzta: a módosítás egyértelműen a gyermekek mindenek előtt álló érdekét szolgálja.

A jövőben várható brüsszeli támadásokra vonatkozó kormánypárti kérdésre Varga Judit elmondta: Brüsszelben minden elkövetnek, hogy segítsék az ellenzéket 2022-es választáson. A nyomás növekedni fog – vetítette előre a miniszter.

Varga Judit ugyanakkor feltette a kérdést: ha annyira féltik Brüsszelben a jogbiztonságot, hogyan fordulhat elő, hogy amíg a Sargentini-jelentés szavazat-számlálási módszeréről csaknem három évig kellett várni a bírósági döntésre, addig az európai jogtörténelem legfontosabb kérdéséről, hogy van-e konkrétan megfogalmazható definíciója a jogállamiságnak és lehet-e ehhez konkrét szankciókat kapcsolni, gyorsított eljárásban akarnak döntést hozni.

A miniszter reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság végrehajtja majd azt a politikai megállapodást, hogy addig nem indítják meg a kondicionalitási eljárást, amíg a bíróság nem dönt a magyar keresetről.

Elmondta azt is, hogy semmilyen változtatást nem terveznek a választási törvényben a jövő évi országgyűlési választásokig. A miniszter éves beszámolójában külön kitért a járványhelyzettel kapcsolatos jogalkotási feladatokra, amelynek keretében összesen 541 rendeletet adtak ki, a hitelmoratóriumtól kezdve, a költségvetési átcsoportosításon át a
bírósági perek menetének biztosításáig.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hazánk ma már a világ élvonalában van az igazságügy digitalizációjában, de a bíróságokat a járvány rá is kényszerítette arra, hogy alkalmazzák a legújabb megoldásokat.

Varga Judit hangsúlyozta: a bírói illetményemelés harmadik fázisa január 1-én életbe lép. Ezt bezzeg az Európai Bizottság elhallgatja a jogállamisági jelentésében – jegyezte meg. A büntetőjog területén elvégzett munka kapcsán elmondta: ma már evidenciának számít, hogy a közbiztonság magas szintű hanzánkban, az elmúlt tíz évben ötven százalékkal csökkent a bűncselekmények száma. A kormány büntetőpolitikájának egyik alapelve, hogy az egyénnek nem csak jogai hanem kötelességei is vannak a közösség felé. Az elkövetőnek pedig nem lehet több joga, mint az elkövetőnek.

Forrás: Mandiner